Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Fejezetben (A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje): „3- § A munkás- osztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje.”126 Ez az alkotmányi előírás ekkorra - nem csupán a pártok meg- és újjáalakulása miatt - nyilvánvalóan anakronisztikussá vált, mindenképpen változásra érett. Tudta ezt az akkori „vezető erő”, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) is, és maga is hozzákezdett az akkor már elkerülhetetlennek látszó átalakulás közjogi megalapozásához. 3.1. - Ennek igen fontos jele volt, hogy 1988. november 30-án az Igazságügyi Minisztérium közzétette „A Magyar Népköztársaság Alkotmányának szabályozási koncepcióját”.127 Ez a Koncepció/1 a szabályozási mód alapkérdéseivel kezdődik, és az e) pontjában a témánkat is közvetlenül érinti, a következőképpen: Azok az elvi-elméleti alapok, amelyekre az új alkotmány felépül, a jelenlegitől eltérő szerkezeti tagolást - így egyebek között fejezet-sorrendet - igényelnek, s ez korántsem pusztán formai kérdés. E tekintetben is indokolt figyelembe venni a szocialista alkotmányfejlődés alapvető tendenciáit.128 Hatályos Alkotmányunk az állampolgárok alapvető jogairól és kötelességeiről szóló fejezetet meglehetősen hátul, sorrendben hetedikként helyezi el. Ez összefüggésben áll azzal, hogy az irányadónak tekintett sztálini alkotmánykoncepció nem tulajdonított nagy jelentőséget e tárgykörnek - Alkotmányunk például egyetlen mondattal „intézi el” az emberi jogokat -, s az Alkotmány államszervezet-centrikus volt. Indokolt az említett tárgykör jelentőségét azáltal 126 Csupán „érdekességként” jegyezzük meg, hogy az 1949. évi XX. törvény eredeti szövegében ez a hatalomgyakorlási konstrukció nem ily hivalkodó törtetéssel, hanem jóval diszkrétebben, a VIII. fejezet 56. § (2) bekezdésének utolsó mondatában - az egyesülési jog kapcsán, az öntudatos dolgozók szervezeteire utalva - ekképpen szerepelt: „A nép demokratikus egységére támaszkodó és élcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység vezető ereje”. 127 A későbbiekben „Koncepció/T’-ként említjük az Igazságügyi Minisztérium 1988. november 30-i alkotmány-koncepcióját, azért, mert az Igazságügyi Minisztérium készített egy másik, hasonló elaborátumot is, 1989. január 30-i keltezéssel. Ez utóbbit „Koncepció/2” formulával jelöljük. 128 Némiképp sajátos, hogy a „jelenlegitől eltérő szerkezeti tagoláshoz ... a szocialista alkotmányfejlődés alapvető tendenciáit” akarja figyelembe venni, mert a jogok alkotmányi elhelyezésénél - amint ezt később összehasonlító példákkal demonstráljuk - nem a szocialista, hanem a nyugat-európai mintákat veszi alapul. 128
