Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény is kifejezésre juttatni, hogy a megfelelő fejezet az Alkotmány elejére, a társadalmi rendről szóló fejezet mögé kerül, s így megelőzi az állami szervek egyes típusairól szóló fejezeteket. A Bevezető-Preambulum némiképp szerényen beszél a változtatások szükségességéről: A jelenlegi preambulum rövid értékelést ad a magyar állam történeti szerepéről, amelyet egyértelműen az uralkodó osztályok eszközének ábrázol a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására, éspedig olyan felfogásban, mintha történelmünket és államunk fejlődését csak a második világháborút követő időszaktól tekintenénk sajátunknak. A több mint ezer éves magyar államiság jelentőségének, az állam szerepének ez az egyoldalú értékelése téves. Nem állja meg helyét államelméleti szempontból, nem felel meg a történettudomány eredményeinek, végül a magyar nép történeti tudatának sem. Korábbi államiságunk lebecsülése sérti jelenlegi társadalmunkat, nemzeti érdekeinket, torzításaival nemzetközi „image”-unkat is. Szükséges tehát, hogy a preambulum új felfogásban közelítse meg államiságunk fejlődését, s múltunkat meg nem tagadva, korábbi értékeinkről le nem mondva jusson el mai társadalmi rendünk és állami céljaink meghatározásáig. Utalnunk kell arra, hogy az „új felfogást” túlzó általánosságban fogalmazza meg és egyetlen szóval sem említi az alapvető jogokat... A Koncepció/1 később mélyreható, gyökeres változtatásokat „ígér” az alapjogok terén. Kimondja, hogy az Alkotmány szerkezetét tekintve az emberi, állampolgári jogok és kötelezettségek rendszere egy, önálló fejezetben helyezkedjen el. A jelenlegi megoldástól eltérően ezt a fejezetet feltétlenül előbbre kell hozni: egyértelművé kell tenni értékjellegét és azt, hogy az új Alkotmány ezen értékek biztosítása érdekében határozza meg az állami szervek rendszerét, feladatait. Ez elvi szempontból is lényeges változtatás (lenne). A hatályos Alkotmány ugyanis - mint korábban említettük -, viszonylag „hátul”, a társadalmi rendre és az államszervezetre vonatkozó rendelkezéseket követően, a VII. fejezetben tartalmazta „az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit”, utána már csak a választások alapelvei, a Magyar Népköztársaság címere, zászlaja és fővárosa, valamint a Záró rendelkezések következtek. Az „előre hozás” azt jelenti, hogy a „Preambulum” után „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje”, „A Magyar Népköztársaság gazdasági rendje”, majd „Az emberi és állampolgári jogok, valamint alapvető kötelességek” című fejezetek állnának. 129
