Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Érdekességként említhetjük, hogy a harmadik generációs jogok névadója, Karel Vasak szerint az emberi jogok első nemzedéke a francia forradalom eszményei közül a szabadságot biztosítja, a második generációt az egyenlőség igénye hívta életre, míg a harmadik nemzedék a testvériség, más néven a szolidaritás megvalósítására irányul.87 1.4. — Negyedik generációs jogok? Inkább a teljesség kedvéért szólunk arról, hogy a szakmai irodalomban megjelent a jogok legújabb nemzedéke is. Napjainkban egyre több szó esik az ún. negyedik emberi jogi generációról: itt említik az ún. bioetikai jogokat. Több tudományág határterületéről van szó - a biológia, a genetika, az orvostudomány, a jogtudomány és az etika normái számos területen érintik az emberi élethez, méltósághoz való jogot, az ember önazonosságát, az orvosbiológiai eljárások kereteit és korlátáit.88 Ide tartozhatnának pl. a klónozás, az embereken végzett kísérletek és a szerv- átültetés problémái, de mert ezekről szólnak ugyan jogszabályok, mégsem sorolhatjuk az „emberi-állampolgári jogok” klasszikus sorába, a „negyedik emberi jogi generáció” fogalma egyelőre nem kapott kellő figyelmet a közjogi szakirodalomban... 1.5. - Alap(vető) jogok Az alkotmányos és demokratikus államok jellemzője, hogy az emberi jogokat elismerik, és beemelik a jogrendszerbe, s így azok a törvényes jogok közé tartoznak. Ennek megfelelően az alkotmányos demokráciák szinte kivétel nélkül az alkotmányukban sorolják fel a minden embert egyaránt megillető jogokat. Az egyes államok alkotmányaiban és a különböző emberi jogi egyezményekben felsorolt és ezáltal a tételes jog részévé tett emberi jogokat hívjuk alapvető jogoknak (fundamental rights) vagy más néven alapjogoknak (Grundrechte).89 Míg az emberi és az állampolgári jogok meghatározása viszonylag egyszerű, tiszta,90 addig e legutóbbi idézetből is látható, hogy az alapvető jogok esetében a helyzet jóval homályosabb: azokat az emberi jogokat tekinti alapvető 87 Idézi Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila: i. m. 88. p. 88 Vö. Dr. Kondorosi Ferenc: Rend és szabadság: esély Európában. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, h. n., é. n., 77. p. 89 Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila: i. m. 29. p. 90 .. .hogy ti. minden embert megilletnek, vagy csak az állampolgárokat... 108
