Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény hogy azok az alkotmányból következő jogok-e vagy sem.”83 — Talán segít a jobb eligazodásban, ha hozzátesszük, hogy a Magyar Népköztársaság Alkotmányának eredeti, 1949. augusztusi szövegében a VIII. fejezet címe: „Az állampolgárok jogai és kötelességei” (és ez 1989-ig nem változott). 1.3. - Kollektív vagy szolidaritási jogok - harmadik generációs jogok A XX. század második felében a jogok fejlődésében újabb szakasz kezdődött: a globalizáció „divatja” elérte a jogok területét is. Addig a jogok az egyéneket, az egyes embereket illették meg, akkor is, ha bizonyos jogok gyakorlásának csak másokkal együtt volt értelme, mint pl. a szólás- és sajtószabadság, gyülekezési szabadság, de mindenesetre ezek egyénileg voltak érvényesíthetők pl. bíróság előtt. Az újabb fejlődés azt hozta felszínre, hogy a jogok ne csak egyéneket, hanem nép- és embercsoportokat, „közösségeket” illessenek meg. Jegyezzük meg, hogy ez lehet szép, modern, hálás koncepció, ám nehezen lehet a jogokhoz illeszteni. Hiányoznak ugyanis a jogosultakhoz tartozók körének pontosabb ismérvei, emiatt hiányoznak az érvényesíthetőség szabályai is. E harmadik generációs jogokhoz sorolható pl. a környezethez való jog, az ún. betegjogok, a fogyatékosok jogai, a gyermekek jogai, az ifjúság jogai stb.,84 de más jogok is sorolhatók ide, mint pl. a nők, az időskorúak jogai, a nemzeti és etnikai kisebbségek, a menekültek, a fogyasztók és más csoportok jogai;85 a népek joga a békéhez, a politikai, gazdasági, szociális és kulturális önrendelkezéshez, a gazdasági és szociális fejlődéshez, az emberiség közös örökségéből való részesedéshez, az egészséges környezethez, valamint a humanitárius segélyhez való jog katasztrófa esetén.86 83 Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila: i. m. 29. p. 84 Lásd Sári János - Somody Bernadette: i. m. 317. s köv. p. 85 Érdemes fölfigyelni arra, hogy ezek némelyikét pl. Portugália 1976. évi alkotmánya külön, a „Társadalmi jogok és kötelességek” c. II. fejezetében szabályozza e „harmadik generációs” jogokat (65. cikk. Lakáskérdés és várostervezés, 66. cikk. Környezet és életminőség, 67. cikk. Család, 68. cikk. Apaság és anyaság, 69. cikk. Gyermekek, 70. cikk. Fiatalok, 71. cikk. Fogyatékossággal élő állampolgárok, 72. Cikk. Időskorúak.), de ezeket - ahogyan a cikkek címeiből is látszik - nem egyes személyeket, hanem csoportokat megillető jogokként írja elő... - Egyik alkotmányban sem szerepel ugyan, de ne legyenek kétségeink, hogy e „fejlődés” hatására rendezik meg időnként a Meleg Büszkeség Napja rendezvényeit, parádéit pl. Budapesten is! 86 Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila: i. m. 87. s köv. p. 107
