Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... embernek született), hanem a törvények, az írott, a „pozitív” jog, hiszen csak az érvényesíthető (akár bírói úton is), amiről jogszabály rendelkezik. Az egyes állami ellátási, szociális gondoskodási formák alapja az a törvényi előírás, hogy az állam támogatja a rászorultakat. Mivel az állam immár közvetlenül is kötelezettjévé vált a jogok „biztosításának”, nem lehetett elvárni tőle, hogy mindenkit segítsen, azaz nem lehetett elvitatni tőle azt, hogy ebben az esetben meghatározhassa, hogy kinek ad támogatást a rászorulók közül. Az állam úgy határozott, hogy nem mindenkinek (minden bajbajutott embernek) segít, mert erre képtelen lenne, hanem csak azoknak, akikhez őt speciális jogi kötelékek fűzik, azaz csak a saját rászoruló állampolgárait támogatja. - Ezzel megjelent a már létező emberi jogok mellett az „állampolgári jogok” kategóriája. A szociális jogok azonban csak akkor érvényesülhettek, ha ahhoz megfelelő garanciák álltak rendelkezésre. Itt azonban már nem voltak elegendők a jogi biztosítékok, hogy jogszabályok mondják ki valakinek a jogosultságát; kellett, hogy kapja meg a táppénzt, a nyugdíjat, a munkanélküli segélyt stb., azaz szükségessé vált az ún. „anyagi biztosítékok” megléte is. írjuk ide a tudományos meghatározások egyikét is: „Az alapvető jogokat meg kell különböztetni az állampolgári jogoktól. A szocialista jogelmélet meghatározó képviselői úgy vélték, hogy az emberi jogok csupán politikai és erkölcsi követelmények, de amíg nincsenek kodifikálva, addig nem tekinthetők jognak, ha viszont törvénybe foglalják azokat, akkor kizárólag az adott állam polgárait megillető joggá válnak. Az ezzel szembenálló felfogás szerint az alapvető jogok az állam területén tartózkodó minden egyént megilletnek, mert azok az emberi jogok alkotmánybeli megfogalmazásai, míg az állampolgári jogok kifejezés részben azokat a politikai részvételi jogokat jelöli, amelyeket csak állam polgárai élveznek (például a választójog), és amelyekhez kapcsolódnak a csak állampolgárokat terhelő kötelezettségek (például a honvédelmi kötelezettség).82 Gyakran állampolgári jognak nevezik összefoglalóan az egyéneket megillető jogszabályokban biztosított jogokat is, függetlenül attól, 82 A választójog állampolgársághoz kötöttségét - számos országhoz hasonlóan - a magyar szabályozás áttöri, ugyanakkor a választójog az állampolgárok közül sem illet meg mindenkit... A honvédelmi kötelezettség is vonatkozhat az állampolgároknál szélesebb alanyi körre. 106
