Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény szorulnak rá az állami védelemre, míg a szegények tömegei, akik semmilyen saját eszközzel nem rendelkeznek érdekeik megvédésére, kizárólag az államra támaszkodhatnak. Ezért az állam a nincstelenek tömegéhez tartozó bérmunkásokat különleges védelemmel és gondoskodással köteles körülvenni.”77 Ebből a rövid idézetből is egyértelmű, hogy a Rerum novarum a „szegényügyet” az állam gondoskodása alá rendeli. „Különösen a munkaidő, a munkabér, a gyermek- és nőmunka, valamint a sztrájk kérdéseit ítélte olyannak, amiben támogatni, sőt igényelni kell az állami beavatkozást, illetve a megfelelő törvényhozást”.78 A pápai enciklika nyomán a századfordulót követően sorra jelentek meg az egyes államok alkotmányaiban azok a jogok, amelyek sugalmazója kétségtelenül az enciklika ajánlása volt: ezeket később „szociális alkotmányoknak” minősítették az általuk szabályozott különleges jogok miatt.79 Ezeket a jogokat azért minősíthetjük különlegeseknek, mert jellegükben is eltérnek a klasszikus szabadságjogoktól, s lényegében a jogok új, második generációját jelentik. Jellegüknek megfelelően ezeket általában gazdasági- szociális-kulturális jogoknak nevezzük. Ide sorolhatjuk a tulajdonhoz való jogot és a vállalkozás szabadságát; a legmagasabb testi és lelki egészséghez való jogot; a szociális biztonsághoz és a társadalombiztosításhoz való jogot; a rászorultakról való gondoskodást stb.80 Az is specialitást jelent, hogy míg a szabadságjogok érvényesüléséhez az állam „passzivitására” volt szükség, e második generációs jogoknál már nem volt elegendő az állam nem-tevése, sőt, maga a Rerum novarum is az állam kifejezett beavatkozását, aktív, segítő szerepét kérte.81 Ez utóbbi jogok tehát kifejezetten csak az állam intézkedései révén érvényesülhettek, az államnak kellett alkotmányába és törvényeibe foglalni és így „realizálni” e jogokat. Lényegében ezen alapul az ún. „jogpozitivizmus” elmélete, amely azt hirdette, hogy a jogok eredete nem a „természet” (mert 77 Fordította: Dér Katalin. http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php7lFl25 (Letöltve: 2017. január 18.) 78 Kovács István: Magyar alkotmányjog I. JATE Kiadó, Szeged, 1990, 72. p. 79 Ide sorolhatjuk pl. Mexikó 1917. évi, a weimari köztársaság 1919. évi, valamint Spanyol- ország 1931. évi alkotmányait. 80 Lásd Sári János - Somody Bernadette: i. m. 227. s köv. p. 81 Tegyük hozzá: a munkásmozgalmi követelések között a választójog (kiterjesztése) is szerepelt, márpedig ez sem gyakorolható annak állami szabályozása, a választójogi törvény nélkül... 105
