Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
V. Munkánk visszhangjáról
harminc évvel ezelőtt, hogy egy iskolai órán együnk, igyunk, ne vegyünk föl köpenyt. Úgy néznek ránk, mint egy ufóra, amikor azt mondjuk, hogy ez valami, pedig én azt mondom, az igazodás valahol ott kezdődik, hogy gyermekkorban megtanítjuk a szabályokat az embereknek. Én nagyon sok új belépő kollégával találkozom, akik ebbe a „z” generációba tartoznak, így hívják most a legutóbbi generációt. Akik nem kapták meg az alapot, azok eltévelyednek, különösen egy német cégben, ami különösen arról híres, hogy borzasztóan strukturált, szabályt szerető. Tehát ebből a két irányból menő folyamatból hiányzik az igazodási pont. Kováts-N. M.: Az én gondolkodásomban nem tud ketté válni a hit és az erkölcs. Végeredményben több mint 900 éven keresztül az egyház közvetítette az iskolán keresztül is azokat az értékeket, amelyek jelentették az erkölcsöt vagy befolyásolták, meghatározták az erkölcsi magatartást. Ahogy esperes úr is fogalmazott, régebben ez a magatartásban valósult meg. A diákság, a fiatalság mindig megpróbálta, mert ez a természete, a korlátokat feszegetni és lazítani. A korlátok erőteljes, látványos feszegetését általában a serdülőkorban szokták megtenni, de mivel alapot kaptak mind a szülői házban, mind az iskolában - azt gondolom, valós dolgot mondok, mert valóban kaptak alapot, mert voltak eligazodási pontok - ezeket a korlátokat csak bizonyos keretek között lehetett tágítani, aztán visszatértek hozzá, mármint a szabályokhoz, normákhoz, amikor felnőtté váltak. Ma valami teljesen másról van szó, mivel az egyik, a hit ismerete eleve hiányzik. Az egyetemi hallgatók nagy többségében - mértem is - nem értik mi az, hogy kereszténység, még azt sem tudják felsorolni, kik tartoznak a keresztények közé, vagyis melyek a keresztény vallások. Olyan alapvető dolgokat nem ismernek a világról, amit nem is gondolunk, és sajnos sehol, semmikor nem tanítunk. A könyvek könyvét, a Bibliát, az európai és magyar kultúrkincset. Sajnos az erkölcstan tanítása ezt nem oldja meg. A két világháború között volt erkölcstan tanítása középfokon, de így: Hit- és erkölcstan. A szocializmus idején pedig a Neveléstan keretében a szocialista erkölcstan, mint nevelési feladat. Az erkölcsöt nem lehet jelzővel ellátni, mert olyan nincs. Az erkölcstan tanítása viszont mindig az iskolai keretek között a __________________________________________V. Munkánk visszhangjáról 315
