Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról - 3. A vidék sorsa, a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság kérdései
karmánnyal etetjük, amelyek vegyszerrel terheltek, hiszen ezek alapanyagait ugyancsak nagyüzemi módszerekkel állítják elő. Ezek tápértéke is csökkent, akárcsak a többi növényeké. Míg a tehenek az 1950-es években évi 2 000 kg tejet adtak, ma már ennek 5-6-szorosát várják el tőlük. A takarmányuk sem teljes értékű, hanem mikro- és nyomelem hiányos. Nem csoda, hogy a tápon tartott állat tejének csökkent a fehérje- és vitamin tartalma, kevesebb benne az omega-3 zsírsav. Az analitikai adatok szerint a tejből 1956 és 2000 között eltűnt a kalcium 20, a magnézium 21, és a vas 60%-a. Amikor a tejet sajttá dolgozzák fel, ebből a maradék magnézium 70%-a, és az összes vas elvész. Az is közismert a szakirodalomból, hogy a különböző takarmányokon más és más az állatok húsának fehérje- tartalma és más a zsírösszetétele. A mesterséges diéták elsavanyítják az állatok szervezetét, megváltoztatják a bél mikro fi óráját és az ál-atok húsának, tejének, tojásának összetételét. Nem csoda, hogy az intenzív állattartás termékei sem használnak a fogyasztók egészségének. Manapság a csirke a tojásból 5 hét alatt jut el a boltig. Nincs elég idő az izomzat növekedéséhez, az állatoknak nincs elég mozgásterük. Ma kétszer annyi zsír van a csirkehúsban, mint 1940-ben volt. A nagyüzemi csirkehús ára is az olcsó étel kategóriába esik. Ugyanakkor, az intenzív tartási módszerek miatt az állatok, és a tenyészállatok élettartalma is megrövidül, nem élnek elég hosszú ideig ahhoz, hogy rajtuk a betegségek kialakuljanak. Példa erre, hogy Nagy-Britanniában a vágómarhát 3 éves kora alatt le kell ölni, nehogy a kergemarhakór tünetei megmutatkozzanak rajta. Ha megnézzük, hogyan változott a fontos, egészségvédő anyagok meny- nyisége az élelmünkben, Paul Clayton angol kutató a tudományos irodalomból összegyűjtötte az egészség megőrzése szempontjából fontos biológiailag aktív anyagok változását az élelmünkben. Mára a szabadgyök fogó flavonoidok mennyisége kb. 75%-kal, a C vitaminé 50-60%-kal, az érrendszert védő omega- 3 zsírsavaké 50%-kal csökkent. A táplálékban a methil-csoportok száma 95%- kal, a vitamin alapanyag karotinoidok mennyisége 40%-kal, az agy és a sejtmembrán felépítésében szerepet játszó foszfolipideké 50%-kal, a rák megelőzésében fontos szeléniumé 1960-tól napjainkig ugyancsak 50%-kal, míg a Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________ 286