Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról - 3. A vidék sorsa, a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság kérdései
IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról séges táplálék előállítása az érdeke, hanem az az elsődleges cél, hogy minél nagyobb mennyiségben és minél gazdaságosabban, olcsó tömegtermékeket állítsanak elő. Ezt a célt szolgálja a vegyszerezés, hiszen a terméshozamot a műtrágyák, vegyszerek (gombaölők, rovarölők, gyomirtók, talaj fertőtlenítők, stb.) használata nagyban megnöveli. A nagyüzemi mezőgazdaság bevezetésével a gazdálkodásból agrobiznisz lett. Elterjedtek a monokultúrák. Ez azt jelenti, hogy óriási földterületen termesztik ugyanazt a növényt, sokszor az egymást követő években is. Ennek eredményeként a talaj kimerül, és az alapvető tápanyagokat mesterségesen kell visszapótolni. Ez azonban állati trágya nélkül nehéz feladat, és csak ritkán sikerül. Már az ’50-es években nyilvánvalóvá vált, hogy az intenzív mezőgazdaságban termesztett növényeknek csökkent a tápértéke. Nemzetközi felmérések és kutatások alapján egyértelműen bizonyítható, hogy az intenzíven termesztett zöldségben nincs elég mikro-tápanyag. A brit kormány adatai alapján 1940 és 1991 között a burgonya réztartalma 47%-kal, a vastartalma 45%-kal csökkent. A sárgarépánál a magnéziumtartalom csökkenése 75%, a brokkoliban a kalciumtartalom csökkenése ugyanennyi volt. Kanadai adatok szerint 1955 és 1999 között a burgonya elvesztette az összes A vitamin tartalmát, valamint a C vitamin tartalmának 57%-át. A narancsból eltűnt az A vitamin tartalom 76%-a. Német adatok szerint az utóbbi években, Európában is jelentősen csökkent a növények tápértéke. Az adatokat egy kertészeti terméken, a paradicsomon és egy gabonafélén, a búzán mért adatok alapján szeretném illusztrálni: A helyzet hazánkban sem jobb, növényeink sokkal kevesebb vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, ahogy azok Márai Géza adataiból kitűnnek: A mikro- és nyomelem hiányos talajban, mikro- és nyomelem hiányos növények nőnek, és az ilyent fogyasztó emberek, állatok maguk is hiánybetegségekben fognak szenvedni. Az állati eredetű alapvető táplálékainkat (tej, tojás, hús) nagyüzemi módszerekkel állítják elő. Állatainkat sok szempontból „embertelen” körülmények között tartjuk, bezárva, mesterséges diétán, legtöbbjük soha nem volt kint a szabadban. Ezeket az állatokat tudományosan meghatározott mesterséges ta285
