Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

I. A Százak Tanácsa létrehozása, története

mindenütt, minden módon a nemzeti oldal diszkreditálását. (Mostanában ezt leglátványosabban az Európai Parlament üléseinek közvetítéseit figyelve lát­hatjuk.) Molnár Ferenc még tudta, hogy mit jelent az „édes grund”... - ma ezt már magyarázni kell, s azt is látjuk, sokaknak Radnóti is hiába beszélt messze- ringó gyermekkorunk világáról... „Szerény mintavétel ez, sok tízezernyi hasonlóképp »hiteles emberrel« le­hetne bővíteni. A Százak Tanácsa sem képzelheti magáról, hogy épp ez a száz az ország »leghitelesebb« embere. Soványka mintavétel a közmegegyezéssel ösz- szeállított akárhány névsor a Százak »erkölcsi bizonyítványához«. Ám ez csak akkor jelentene gondot, ha a Százak Tanácsa a közhatalomból igényelne ré­szesedést, az országos politika szerveként, mint valami magamagát kinevező­felhatalmazó törvényen kívüli »döntő fórum«. De józanul fölmérve küldetéséit, csak azt vállalta, amire hívatott: az iránta megnyilvánuló bizalmat szolgálattal igyekszik viszonozni. Például azzal is, ha szükség szerint a nemzeti sorskérdé­sekben, a legfontosabb közéleti ügyekben-gondokban nyilatkozataival, állás- foglalásaival legjobb tudása, jó lelkiismerete szerint hitelesen képviseli a civil társadalmat. Erkölcsi kötelessége ez a szolgálat, hiszen a kollektív jelölések ki­mondatlanul is tartalmazták a várakozást, megszólítva jelöltjeik lelkiismeretét, felelősségérzetét. Annak tudatában is, hogy rajtuk kívül még sok tízezren meg­őrizték hitelüket fordulatokkal terhes közéletünkben, jó lelkiismerettel vállal­hatják ezt a szolgálatot ama Százak, akiknek a neve egymástól független szer­vezetek kollektív s minden befolyásolástól mentes jelölésében összecseng. A Százak Tanácsának történelmünkben nincsenek elődei, munkájának fel­tételeit, módszereit, gyakorlatát lépésről lépésre magának kell megteremtenie. Alapos felkészültséggel, megfontoltan, mert az elhamarkodott lépés nemcsak hatékonyságát, a közéletben is megszerzendő hitelét, rangját, de létezésének ér­telmét is veszélyezteti. Noha összetételében általában a nemzeti elkötelezettség jellemzi, de a vélemények, szemléletek, politikai vonzatok olyan széles szín­skálájával, amely önmagában kizárja pártok, mozgalmak összehangolt tevé­kenységével, módszereivel a hasonlóságot.” (Itt élned, élned kell-A Százak Tanácsa emlékezése Fekete Gyulára, 2011. p. 40-41.) _____________________________I. A Százak Tanácsa létrehozása, története 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom