Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
I. A Százak Tanácsa létrehozása, története
Az 1999-es kötetben Andrásfalvy Bertalan a számadás kötelességéről írt, a számadó az, aki nem saját vagyonával számol el, hanem aki a rábízott javakért vállalt felelősséget. Népünk állapotáról, közös jövőnkről szólva a legnagyobb veszedelemnek a fortélyos félelmet nevezi. Kopp Mária és Skrabski Árpád „Magyar lelkiállapot” című munkájából idéz: „Az emberi magatartástudomány legújabb felismerései rávilágítanak arra, hogy az életformaváltás kísérőjelenségein túl a válság gyökere az, hogy a modern társadalomban a szorongáskeltés új lehetőségei alakultak ki, amelyek az önkényuralom hatékony eszközévé váltak. A kapcsolataitól, értékeitől, életcéljától, önértékelésétől megfosztott, magányosan szorongó ember tetszés szerint felhasználható a szükséges funkcióra, kicserélhető és manipulálható... Mindazok a manipulációk, amelyek a családot, a közösséget, az emberi kapcsolatokat bomlasztják, ezek értékeit kicsinyítik, vagy éppen tagadják, újságok, könyvek tömegeivel, példával és különösen az oktatásban a hétköznapi önkénynek kiszolgáltatott, szorongáskeltéssel terelhető tömeget formálják... ” Fekete Gyula megmaradásunk esélyeiről, katasztrofális demográfiai helyzetünk okairól, az értékzavarról, erkölcsi züllésről írt - megoldási javaslatokat is kínálva. Görömbei András az irodalom nemzeti közösségalakító szerepéről, Márton János a válaszút előtt álló magyar falu gazdasági lehetőségeiről írt. Magam 1999-es kötetünk részére „Az oktatás szabadságharcáról” írtam, Németh László 1966-ban írt sorait idézve dolgozatomban, miszerint válaszúton van a magyar szellem: „vagy bátorságot nyer a maga útjainak folytatásához - világméretű eredetiségéhez - vagy balkáni kiárusítása lesz Nyugat divatjainak.” A 2000-es évkönyvünk Albert Gábor Hagyomány, modernizáció és jövő a magyar társadalomban című elemzésével kezdődik. Bíró Zoltán az 1989-es év - a hatalmi harc évének - főszereplőként hitelesen emlékező, mai ismereteink szerint is érvényes, kitűnő elemzését tette közzé. Somodi István a vidéki magyarság művelődési esélyeiről szólva megemlíti, hogy az 1933-as év közel hétezer népiskolájából az ezredfordulóra alig több mint ennek fele maradt. Püski Sándor, Raffay Ernő Trianonról a szükséges minden kormány által vállalt nemzetstratégiáról írtak. Mádl Ferenc: Hogyan tovább Magyarország? Én Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________
