Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról - 2. A kultúra a nemzet igazi alkotmánya

írnának olvasmányos remekműveket) új kánonokat teremtenek, melyekben nincs helye Babits Mihálynak - amire az egyetlen válasz, hogy nem érdekel egy ilyen kánon. Mert éppen az erkölcsi alapok lazultak meg, s a napi politika ön­magában nem tud ezen javítani, miként lássuk be a jog sem... A „szabadító magyar tanító” „a nemzet napszámosa” látjuk: elvisel mindent - s reméljük, hogy többségük a tanórákon szabad és nincs szükségük ehhez kockás ingekre... ANobel-díjas fizikus: Gábor Dénes mondta, hogy „korunknak több Mozart kel­lene” - de mi már Mozart hallgatásával is kiegyeznénk. Balassa Sándor Kos- suth-díjas zeneszerző, egyetemi tanár három évtizede írta: „A XX. század ele­jén született és egyre inkább tért hódító művészetideológia, a kozmopolita jellegű modernizmus megkérdőjelezte a nemzeti kultúra és ezen belül a nem­zeti zene létjogosultságát. Ez a nézet különösen a második világháború után vált uralkodóvá... Évtizedeken keresztül mást sem hallottam, először rejtett csa­tornákon, majd egyre nyíltabban - ellentétben a hatalom felfogásával is -, hogy a magyar zene, a magyar stílus az a múlt századhoz, a romantikához tartozó provinciális konzervatív szemlélet terméke... A magyaros hang lényegében Ko­dály és Bartók művészetében is egyre inkább bűnnek és árulásnak minősült. (Adorno8) E felfogás nem vett tudomást arról a tényről, hogy ők ketten a ma­gyarság és egyetemesség szintézisének megteremtői, egyúttal példaképei min­den későbbi nemzedéknek...” (in: Sodródás helyett, p. 159.) A tudományok óriási léptekben fejlődnek, látjuk naponta új és új ered­mények születnek - de már kevesen teszik fel a kérdést, amit a kitűnő kar­diológus, Antalóczy Zoltán professzor tett fel egy tanulmánykötete címével Madáchot idézve: „Őrjöngő röptűnk mondd hová vezet?” És József Attila fi­gyelmeztetésén sem gondolkozunk el: „Én mondom: Még nem nagy az ember, / De képzeli, hát szertelen. / Kísérje két szülője szemmel: / a szellem és a szere­lem. ” (Ars poetica) Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________ 8 Theodor Wiesengrund Adorno (Frankfurt am Main, 1903. szeptember 11. - Visp (Svájc), 1969. augusztus 6.) német-amerikai filozófus, zeneesztéta, zeneszerző, egyetemi tanár, a marxizmushoz közel álló frankfurti iskola képviselője. 260

Next

/
Oldalképek
Tartalom