Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról - 2. A kultúra a nemzet igazi alkotmánya

IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról Csoóri Sándor: Vannak olyan igazságok, amelyek ellustítják a képzeletet. Annyira nyil­vánvalóak, hogy eszükbe se jut kitapogatni csontjukat, meglesni természetük működését. És vannak ilyen fogalmaink is. Lassan ezek közé sorolódik be a bartóki életmű kagylójában megérett igaz­gyöngy is: a bartóki modell fogalma. Úton-útfélen csillogtatjuk: bartókiság a költészetben, a zenében, a szobrászatban, a művelődés értelmezésében. írók, politikusok, esztéták, újságírók hivatkoznak rá, mint egyezményes jelzőre, kö­zös kiindulási alapra. A hatvanas évek elején Kosával, Sárával mi is erre hivatkoztunk leggyak­rabban. Történeteket és megrázó emberi sorsokat gyűjtöttünk tudatosan, ahogy népdalokat Bartók és Kodály. Tájakat, fákat, pincesorokat, Alföld-töredékeket, filmben fölhasználható pentaton-hangulatú képeket. A Tízezer nap töredezett, balladás képsorai eléggé beszédesen árulkodnak igyekezetünkről. Más-más hangsúllyal erről árulkodik a Feldobott kő, az ítélet s a Hószakadás is. Nemrég a Rádió egyik munkatársa arra kért, mondjam el neki néhány mon­datban, mit jelentett nekem ez a bartóki modell. Mit jelentett versírás és film- írás közben, és mit a népi kultúráért kezdett másfél évtizedes hadakozásaim közben? Továbbá azt is: értelmiségi belátás vezetett-e el ehhez a modellhez, vagy hoztam-e magammal bujtogató emlékeket? Egy nap haladékot kértem, hogy kiválogathassam a legfontosabb gondo­lataimat. Az eredmény azonban elijesztett: nemhogy tömörödtek volna, bokro- sodni kezdtek a válaszaim. A fogalmi tisztázódás helyett egy kisebbfajta élet­rajz körvonalai rajzolódtak elém. Emlékek arról: mikor és hogyan ébredtem rá először a népköltészet s a népi kultúra fontosságára; milyen mozgató erők irá­nyítottak; milyen elfogultságok, dühök, szerelmek, amelyek a bartókiság meg­gy ökeresedését bennem jó- és rosszféle záporokkal megöntözték. Ekkor döntöttem el: ha egyszer tékozolni való időm lesz, végigmondom ezt a fejlődésregénynek is beillő történetsort. Vagy legalábbis megkísérlem vé­gigmondani. 261

Next

/
Oldalképek
Tartalom