Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

I. A Százak Tanácsa létrehozása, története

Alkalmasak voltak ezek az évkönyvek arra is, hogy a markáns különvélemények megfogalmazódjanak, gazdagítva és erősítve a közösséget. Ma is izgalmas olvasmányok ezek, s talán nem túlzás, ha azt írom: írásaink többsége arról szól, hogy tele voltunk reménnyel. A millecentenárium ünnepei az ország lakóinak többsége számára a szívek fölemelkedésének napjai voltak. Láttuk, hogy milyen erőt jelent a jobbak kézfogása.

Alapításunk huszadik évére harmincán maradtunk az induló csapatból. Bizonyos vagyok abban, hogy ma is sokakat segítene embernek, magyarnak maradni, közösségeinket is erővel, bizalommal tölthetné, ha olvasná László Gyula, Balogh János, Kindler József, Nemeskürty István sorait, Makovecz Imre, Nagy Gáspár, Pongrátz Gergely, Püski Sándor, Sánta Ferenc, Fekete Gyula, Sinkovits Imre, Csoóri Sándor üzeneteit. Az ország ma érzékeli talán legjobban a barátságtalan nemzetközi környezetet. Hazánk rossz hírét elsősorban a levitézlett politikai erők nemzeti érdekeinkre fittyet hányó, nyíltan ellenséges magatartása kelti. Andrásfalvy Bertalan kiváló tanulmányban („A magyarságkép torzulásai a világban és bennünk.” - Balaton Akadémia Kiadó, Szent György könyvek 2010) bizonyította, hogy ez történelmünk rossz hagyományaként él ma is. Máskor látjuk a fennhangon demokráciára hivatkozók képmutató alattomosságát. Nem akármilyen évtizedeket hagytunk magunk mögött, ha nem is beszélünk erről, zsigereinkben érezzük sok mulasztásunk következményeit is. Nem is szólva a magyarság által elveszített XX. századról. Nemeskürty István írta:

„ 1918 és 1958 között rövid negyven év során kilenc magyar miniszterelnök pusztult el erőszakos halállal. A sor Tisza István meggyilkolásával kezdődött. Teleki Pál kiúttalannak érzett magárahagyatottságába pusztult bele. Öt miniszterelnököt kivégeztek, egy pedig moszkvai rabságban halt meg. Ezen túlmenően ugyanezen négy évtized során három miniszterelnök és három államfő száműzetésben halt meg. Börtönbüntetést szenvedett további két államfő, egyikük fogságát házi őrizetnek nevezték. És még nem soroltam fel e jelzett négy évtizedből a hasonló sorsú minisztereket, hadvezéreket, pártvezetőket. Összesen tizenhét kormány- illetve államfő, mint áldozat - vajon nem a bibliai bűnbakként végzett-e velük a társadalom, saját bűntudatától remélve ezzel megszabadulni?... ” (Százak Tanácsa, 1999, p. 297.)

Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________

24