Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
I. A Százak Tanácsa létrehozása, története
Valahol utat tévesztettünk, ismételgetjük Ady szavait. Kesergünk azon, hogy még a Templomot sem építettük föl. Mert egész XX. századi történelmünk bizonyította, hogy népét a Hadúr valóban szerteszórta. Pedig lehetett volna másként. Ismét Nemeskürtyt idézem, ezúttal következő kötetünkből: „Hétfő délután hat órakor - emlékezik Mikszáth Kálmán egy 1907-es cikkében - telefonáltak a lakásomra a Hungária szállóból, hogy a Budapesten tartózkodó Roosevelt amerikai elnök találkozni szeretne velem. Az író felesége kurtán csak annyit válaszolt: az uram nincs itthon, elment a klubba. Persze aztán mégiscsak megtalálták Mikszáthot és létrejött a találkozás. Az írót elkísérte angolul beszélő fia. Roosevelt kitüntető figyelmességgel társalgóit Mikszáthtal: akkori rövid itt-tartózkodásakor senki másra nem volt kíváncsi. Az elnöknek felesége adta kezébe a „Szent Péter esernyője ” angol nyelvű kiadását. Theodore Roosevelt akkor is ezt a regényt olvasta, amikor Apponyi Albert grófot fogadta a Fehér Házban 1904. szeptember 25-én... „Azóta Ön az én kedvenc íróm” - mondta most Mikszáthnak. Az szerénykedett: „Fordításban sok elvész a zamatéból.” - „Jókaiból igen, de önből semmi sem vész el.” Az Elnök tehát Jókait is olvasta. Vegyük mindehhez, hogy II. Oszkár svéd király (1802-1907) maga fordította svédre a Mikszáth-novellá- kat... Apponyi 1904 őszén, viharosan változó magyar belügyi állapotok közepette látogatott Amerikába. Mégsem eme állapotokat ecseteli az elnöknek, hanem irodalomról beszélgetnek. Aztán eltelik három év és Theodore Roosevelt még mindig Mikszáth-rajongó. Pedig itthon a belpolitikai zűrzavar csak fokozódott. Milyen szép lett volna, ha napjainkban az amerikai képviselőház tagjai belügyeink helyett, mondjuk, az Iskola a határon olvasásába merülve, annak érdemeit tárgyalják, az elnök pedig elkésik valamelyik találkozójáról, mert nem tudta letenni Örkény egyperceseit. Van ilyen, ha a nyájas olvasó mosolyog is. Molnár Ferenc írja, hogy egyik színműve annyira megtetszett Coolidge akkori elnöknek (1923-29) hogy meghívta őt vacsorára. Molnárt elkísérte Széchenyi László gróf magyar követ és felesége, Gladys Wanderbilt. A vacsorán az elnök kikérte Molnár véleményét egy fontos magyar vonatkozású gazdasági ügyben. Molnár Ferenc azt válaszolta: a kérdés olyan bonyolult, hogy az én gyenge _____________________________I. A Százak Tanácsa létrehozása, története 25
