Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

III. Könyvsorozatunkról

céljaikat valósítja meg. Államunk jogi hátterével a Vérszerződéssel és jellem­zőivel: a szuverenitással, integritással, az ősök tiszteletével. A dinasztia transz­cendens világképe a kereszténység felvételével teljesedett ki. Nemcsak a hittel, hanem a kettős kereszt jelképezte és II. Szilveszter kinyilvánitotta küldetéssel, a népek megtérítésével, és a kereszténység védelmével. (Én apostoli vagyok, te apostol vagy.) Az Árpád-háziak (Turul nemzetség, Szent Királyok nemzetsége) az Isten felkentjeiként hiánytalanul teljesítették küldetésüket, 32 szenttel, bol­doggal és szent hírében álló családtaggal ékesítették a katolikus egyházat. A keresztény küldetéstudat lett az egyedülálló magyar jogrendszer, a Szent Ko­rona Eszme alapja, amely az Árpádok korában alakult ki, erősödött meg. Át­vette a Szent Királyok sacrális küldetését és a Teremtőtől származó földi ha­talmát. Ő egyesítette önálló jogi személyként az égi-földi hatalmat és a tu­lajdont. Szent István birodalmának birtokosaként uralta és magába foglalta a királyt és a nemzetet (1848-ig a nemesi nemzetet, utána minden országlakót). Tökéletesen osztotta meg a hatalmat a király és a nemzet között. Jogai örök életűek és minden részletében csorbíthatatlanok. A jogok szünetelhetnek, ha külső vagy belső ellenség (beleértve az uralkodót) sérti meg, az egységes nem­zet azonban köteles helyreállítani. A Szent Korona Eszme személyesítette meg, garantálta, igazolta és vitte tovább a nemzet küldetését és határozta meg céljait. A Szent Korona jogainak megvédésének kötelezettsége tette lehetetlenné a külső támogatókkal kötendő tartós együttműködést, a jogok helyreállítását kötelezettségnek tartotta. A ma­gyarság az 1526 óta uralkodóktól is várta. Erre törekedtek vezetőink akár török szövetségben, akár királypártiként, akár szabadságharcainkban küzdött és ál­dozta életét. Erre az égi-földi Eszmére épült fel a középkori, újkori és legújabb kori magyar állam, annak intézményei, céljai, viszonya a környezetéhez, tettei, hite, tradíciói, kultúrája. Majdnem ezer évig őrizte és védte a „schengeni határokat” és a keresztény hitet. Ettől csak külső erő kényszerítő hatására tért el, de csak átmenetileg. A magyar országlakók (agricola), a patria (Vitéz János), a natio (nemzet) 1100 éves ismert történelme során nem maradt ki az európai szellemtörténet kísérleteiből, változásaiból. Egyikből sem. Hol erősebben hatott Európa a ma­Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________ 240

Next

/
Oldalképek
Tartalom