Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. parlament, aki engem erre a posztra állított, a nemzet akaratát viseli, a nemzet többségének akaratát testesíti meg.”41 Az Antall-kormány egyik legfontosabb feladatának tekintette a jogállam kiépítéséhez szükséges törvények megalkotását. Programjában megerősítette, hogy „mint minden más európai ország, így hazánk sem mondhat le a nemzetközi helyzet nem kívánt fordulataira való felkészülés sajátos formájáról: a fegyveres önvédelem képességéről”.42 A Nemzeti Megújhodás Programja kimondta, hogy: „Minden ország számára létérdek, hogy polgárainak biztosítsa a szabad élet feltételeit; megőrizze a határok sérthetetlenségét, a szuverenitást; elhárítsa a társadalmi rend ellen irányuló törvénytelen külső és belső támadásokat; óvja a békét és a tulajdont. Hazánk, a Magyar Köztársaság demokratikusan választott és a nemzet akaratát kifejező intézményei útján, a végrehajtó hatalom törvényes eszközeivel akadályozza meg az ártó szándékok érvényesülését. A kormány nem más népek ellen, hanem Magyarország polgárai védelmében működteti azokat a szervezeteket, amelyek e feladat betöltésére alkalmasak. Ügyel arra, hogy e szervezetek működését törvény szabályozza, a nemzeti érdekeknek megfelelően ténykedjenek, és ne sértsék más államokkal és azok polgáraival szemben vállalt nemzetközi kötelezettségeket.”43 Az Antall-kormány hivatalba lépését követően kiállt az 1989-ben megkezdett haderő- és fegyverzetcsökkentés folytatása mellett, és a további átalakítások eredményeként az országgyűlés által irányított és ellenőrzött olyan hadsereg fenntartását határozta meg, amely „katonai szempontból [...] alkalmas a korszerű hadviselés körülményei között eredményes védelmi hadműveletekre, harc megvívására, bármerről is jönne hagyományos eszközöket bevető támadás. E hadsereg békebeli nagysága, fegyverzete feleljen meg az ’elégséges védelem’ elvének és a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek. Zárja ki, hogy a szomszédos államokban a fenyegetettség érzése alakuljon ki, és természetesen legyen összhangban gazdaságunk teherbíró képességével.”44 41 Für Lajos: A Varsói Szerződés végnapjai - magyar szemmel. Budapest, 2003, Kairosz Kiadó, 51. 42 A Nemzeti Megújhodás Programja. A köztársaság első három éve. 1990. szeptember, 170. 43 Uo. 44 A Nemzeti Megújhodás Programja. A köztársaság első három éve. 1990. szeptember, 171. 310
