Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994 történelmi pártok is aláírtak.17 A magyar vezetés a két katonai-politikai tömb egyidejű felszámolása után maga is számolt a semlegességgel,18 de irreálisnak tartotta megvalósítását, mivel az a békés átmenetet veszélyeztette volna. Antall József már a sikeres választást követő napon bejelentette Magyarország Észak Atlanti térséghez való elkötelezettségét.19 Tette ezt annak ellenére, hogy a Magyar Demokrata Fórum által 1989. október 21-én elfogadott - könyv alakban publikált - programjának kardinális kérdése volt a semlegességre vonatkozó akarat kinyilvánítása.20 1991. július 1-jén a Vaclav Havel által elnökölt, a Varsói Szerződés feloszlatását kimondó prágai ülésen Genagyij Janajev szovjet alelnök felszólította a NATO-t, hogy „kövesse a példát, és oszlassa fel magát. A tanácskozásról kiadott záró kommüniké azonban egyszerűen az ’az összeurópai struktúrák felé való haladás’ szükségességéről beszélt. A közép- és kelet-európaiak nem voltak hajlandók semmi olyat kiejteni a szájukon, amiből azt lehetett volna kiolvasni, hogy a NATO oszlassa fel magát.”21 Ezt megelőzően, az 1991 februárjában megtartott budapesti ülésen Besszmertnih szovjet külügyminiszter közölte, hogy „jóllehet Moszkva beleegyezett a Varsói Szerződés feloszlatásába, nem tűri el, hogy ezek az országok akár az Európai Közösséghez (EK), akár a NATO-hoz csatlakozzanak”.22 17 Békés Csaba: Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika az enyhülés időszakában, 1953-1991. Akadémiai doktori értekezés. 346. http://real-d.mtak.hu/653/7/ dc_499_12_doktori_mu.pdf és Orosz Tímea: A Magyar Szociáldemokrácia a rendszer- változtatás időszakában. Lakitelek, 2017, Antológia Kiadó, 33,167,4. melléklet. 18 „...hagyják el az oroszok az országot! A semlegesség pedig, magyaráztuk csalafinta módon, nemcsak nekünk lenne fontos, de nekik is, hiszen „a parlamenti rendszeren és piacgazdaságon alapuló semleges Magyarország lenne képes szilárd partneri viszonyt kialakítani a Szovjetunióval.” Vagyis csak a semleges Magyarország tudna megbízható szomszédja lenni a nagy birodalomnak. Ahogy Antall épp ezen az országos gyűlésükön mondta volt: „Vegyék le kezünkről a bilincseket, és mi békejobbot nyújtunk!” Für Lajos: A Varsói Szerződés végnapjai - magyar szemmel. Budapest, 2003, Kairosz Kiadó, 39. ly Magyarország NATO-orientációjának első lépései 1991 nyarán történtek meg, mert ekkor az Antall-kormány kezdeményezte a hivatalos kapcsolatfelvételt a szervezetnél. 20 Für Lajos: A Varsói Szerződés végnapjai - magyar szemmel. Bp., 2003, Kairosz Kiadó, 39^10. 21 Ronald D. Asmus: A NATO kapunyitása. Budapest, 2013, Zrínyi Kiadó, 41. 22 Ronald D. Asmus: A NATO kapunyitása. Budapest, 2013, Zrínyi Kiadó. 40—41. 301
