Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése sorállományúak köréből kerültek ki. Kis számban voltak, akik a tartalékos továbbképzésre szóló behívásukat tagadták meg, mert leszerelésük után valamely szekta tagjai lettek. A megtagadók többségében a jehovista vagy naza- rénus, de előfordult római katolikus, evangélikus, adventista, szombatista és zsidó is. Ennek büntetőjogi következményei is voltak. A Btk. 336. § alapján 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtották.25 A bírósági gyakorlat a szolgálati időnél legalább egy évvel hosszabb (2 év 6 hónaptól 3 évig terjedő) büntetés kiszabását tartotta elfogadhatónak, amelyet fogházban (baracskai büntetés-vég- rehajtási munkahelyen) rendeltek letölteni, harmadolási kedvezmény nélkül és mellékbüntetésként a közügyektől 2-3 évre való eltiltással. Kevesebb mint egy évvel sújtották azokat a tartalékosokat, akik a továbbképzésen való részvételt a behíváskor tagadták meg, vagy egyéb méltányolható esetekben (egészség- ügyiben) később vállalták a szolgálatot. A fogházban munkabért, eltávozást és szabadságot kaptak, csomagot kaphattak, hozzátartozóik látogathatták őket. Az állam és az egyház megállapodása alapján a Honvédelmi Bizottság 1976-ban határozatot hozott, mely szerint 1977 februárjától lehetőség nyílt a fegyver nélküli katonai szolgálatra a fegyveres katonai szolgálatot vallási hitelvek miatt megtagadó hadkötelesek számára, de kizárólag a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet kisegyház és a Jehova Tanúi szekta tagjai számára. Ezzel azonban a jehovisták nem éltek, hanem a behívóval egyenesen az ügyészségen jelentkeztek. A mintegy 15-30 fő fegyver nélküli szolgálatot vállalót a 156. műszaki építő zászlóaljhoz (Bicske) osztották be, ahol önálló szakaszt képeztek. Tízéves tapasztalat alapján úgy értékelték, hogy magatartásuk és a munkához való hozzáállásuk kifogástalan. A katonai szolgálatot megtagadók száma azonban fokozatosan emelkedett. A ’70-es évek elején évente 10-35 fő, 1986-ra a számuk mintegy 60-70 főre nőtt. Az 1986. decemberi adatok szerint a Jehovák és nazarénusok közül 69 fő, római katolikusok közül 4 fő tagadta meg a szolgálatot. A fegyver nélküli szolgálatot közülük csak 29-en vállalták. Sőt, a római katolikusok és egyéb vallásúak között is felütötte fejét az a tendencia, hogy csak a fegyver nélküli katonai szolgálatot lennének hajlandók teljesíteni. Az átalakulás folyamatában elengedhetetlenné vált, hogy foglalkozzanak azokkal az egyre növekvő számú sorkötelessel, akik a fegyveres katonai 25 Feljegyzés a katonai szolgálatot vallási okból megtagadókról. 3. számú melléklet a 0052/8/1986. MNVK Agt. és Közg. Csf-ség számhoz. HL MN 1980-89/T 677. d. 1009. ő. e. 267
