Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában 11. szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadják. A törvény és a joggyakorlat a ’80-as évek közepéig a szolgálatmegtagadás bárminemű formáját politikai szembenállásként tartotta számon, s azt szigorúan büntette. A civil szervezetek elítélték a fegyveres katonai szolgálatot megtagadó sorkötelesekkel kapcsolatos törvényes fellépést. 1985-től kezdődően a püspöki kar is felfigyelt a jelenségre, de konkrét lépésekre csak a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1986. október 17-én megtartott konferenciáját követően került sor. Grósz Károly miniszterelnök ennek hatására párbeszédet folytatott több vallási vezetővel, többek között Paskai László bíboros, esztergomi érsekkel.26 A katolikus püspöki kar 1986. október 17-én közzétett egy nyilatkozatot,27 melyben elismeri az államnak azt a jogát, hogy az állampolgárait katonai szolgálatra kötelezze. A nyilatkozatban az alábbiak állnak: „A Püspöki Kar mindenben, így a kötelező katonai szolgálat kérdésében is a katolikus egyház, a II. Vatikáni Zsinat tanításának alapján áll. A katolikus egyház szociális tanítása vallja, hogy az államnak joga és kötelessége a haza védelme, az állampolgárok javának szolgálata, a közbiztonság, a nemzeti és erkölcsi értékek fenntartása, ugyanakkor megkívánhatja az állampolgároktól mindazt, amivel a reá háruló kötelességeket és jogokat végrehajtani, megvédeni, biztosítani tudja. Ide tartozik a katonai szolgálat is.” AII. Vatikáni Zsinat „Az egyház a mai világban” című dokumentumában (Gaudium et Spes)28 is kénytelen volt a katonai szolgálattal foglalkozni. A 79. pontban a következő olvasható: „A háború még nincs kiküszöbölve ebből a világból. És amíg a háború veszélye fennáll, s nincs illetékes és megfelelő hatalommal ellátott nemzetközi tekintély, addig nem lehet megtagadni a kormányoktól az igazságos védekezés jogát, feltéve, hogy már kimerítették a békés megegyezés minden lehetőségét. Az államok vezetői és mindazok, akik osztoznak velük a közügyekért vállalt felelősségben, kötelesek tehát megvédeni a rájuk bízott népek létérdekeit, és ezeket a komoly ügyeket valóban komolyan kell venniük.” 26 A vallási okból a katonai vagy fegyveres szolgálat megtagadásának kérdéskörével az 1989. 03. 28-ai HM KT ülés is foglalkozott. HL MN 1988. VIII.2 119. d. 27 Feljegyzés a katonai szolgálatot vallási okból megtagadókról. 3. számú melléklet a 0052/8/1986. MNVK Agt. és Közg. Csf-ség számhoz, 6-7. HL MN 1980-89/T 677. d. 1009. ő. e. 28 AII. Vatikáni Zsinat (Gaudium et spes): „Az egyház a mai világban” kezdetű konstitúciója, 1965. A latin eredeti szöveg hiteles fordítása. 268
