Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II.

Ez a kettős alárendeltségi viszony háborúban is megmaradt. A katonai egyének fölötti egyházi joghatóságot a Bécsben székelő tábori püspökség képviselte. A hadosztályoknál általában két lelkész teljesített szolgálatot: egy katolikus és a hadosztály felekezeti összetételének megfelelően egy másik felekezet lelkésze. 1915 őszén 1615-1916 őszén már 2400 tábori lelkész szolgált. Az első világháborúban intézményesített tábori lelkészi szolgálat ugyan nem volt, de az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében nem egy lelkész mutatott példát hazaszeretetből. A hazai felekezeti összetételnek megfelelő önálló magyar ka- tonalelkészi szolgálatot Schnetzer Ferenc hadügyminiszter kezdeményezésére 1919 szeptemberében építették ki a Magyar Nemzeti Hadseregben. 1919 végére minden körzetparancsnokságon felálltak a tábori lelkészi hivatalok.

A Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészsége az első világháború után teljes önállósággal működött, de a trianoni diktátum korlátozó intézkedései miatt működése akadozott. A Magyar Királyi Honvédség katolikus lelkészeiének vezetésével 1920. május 7-én Horthy Miklós kormányzó P. Zadravecz István szegedi Szent Ferenc rendi házfőnököt bízta meg, akit 1920. augusztus 24-én szenteltek püspökké, majd Horthy a Szegeden létrejött Római Katolikus Apostoli Tábori Helynökség élére nevezte ki. Jelmondata volt: „Pro regno Mariano”, vagyis „Mária országáért”.9 1923. február 9-én protestáns tábori püspökké nevezték ki - az 1952-ig a Magyar Néphadseregben is szolgálatot teljesítő - Soltész Elemért altábomagyi rendfokozatban, és megalakult a Protestáns Tábori Püspökség is. A Szervi Határozvány a katonalelkészi állományt tényleges és tartalékos állományra osztotta, amely békében római katolikus tábori püspökből, irodaigazgatóból, tábori püspökségi titkárból és magán titkárból, körletlelkészekből, ezredlelkészekből, helyőrségi és kórházlelkészekből, lelkész tanárokból, valamint görögkeleti, evangélikus és református lelkészekből állt.

9 Szent István király a koronát felajánlotta Máriának. Ezért a Nagy-Magyarország földje Mária kezébe került, mindenki más csak használja. A Szentkorona-tan szerint Magyar- országon minden hatalom forrása a Szent Korona. A föld mindig a Szent Koronáé volt, a használója a Szent Korona jóvoltából birtokolta. Magyarország területén idegen állampolgár nem birtokolhat földtulajdont, csak a Szent Korona tagjává válva (honosítva). Vér szerinti örökös hiányában a föld birtokjoga visszaszállt a Szent Koronára. István király, miután fia meghalt, Boldogasszonynak ajánlotta fel a Szent Koronát, azaz a Szent Korona tagjait. Azóta a Szent Korona Boldogasszony koronája is. (Gellért püspök a magyarok ősi Boldogasszonyát összegyúrta Máriával, Jézus anyjával, így azóta úgy él a magyarság szívében, mint Mária, azaz Boldogasszony, Patrona Hungáriáé.)

258