Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése A II. világháború megkövetelte a harctereken a katonák lelki gondozását. 1941-ben szétvált a hátország és a hadra kelt sereg lelkészi szervezete. Működésüket a tábori püspökségek irányították. Több száz tartalékos lelkészt hívtak be a Magyar Királyi Honvédségbe. A háború alatt a katonai és polgári személyeinek lelki gondozását a Fővezérségnél működő vezető lelkész (Hász István katolikus tábori püspök) irányította és ellenőrizte. A háború végjátékában a tábori lelkészet intézményrendszere szétzilálódott. 2. Egyházpolitika a II. világháború befejezésétől a rendszerváltásig, 1945-1990 AII. világháború után még újjászerveződött a tábori lelkészi szolgálat, majd 1951-től lényegébe véve megszűnt. A kommunista hatalomátvétellel végbement gazdasági-társadalmi és hatalmi átrendeződéssel egyidejűleg Magyarországon is a materialista-ateista ideológia vált meghatározóvá. Ez az egyházak alárendeltségi viszonyát és a pártállam totális ellenőrzését jelentette a vallási szférában. Rákosi Mátyás személyesen irányította az MDP kíméletlen egyházellenes hadjáratát, melynek célja volt az egyházak kiiktatása a társadalmi életből. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság a nevelőtisztek szolgálatba állítását követelte. A szovjet ateista ideológiai elképzelésekben a tábori lelkészi beosztás idegen volt. Voltak olyan lelkészek, akik hosszabb-rövidebb időre vállalták a nevelőtiszti beosztást. A tábori lelkészek létszáma az átszervezések folyamán egyre csökkent, és 1947 végére már csak hat római katolikus, hat protestáns lelkész és két zsidó rabbi szolgált. Az átmenet éveiben 1948^-9-ben változás állt be az állam és az egyház kapcsolatában. Rákosi Mátyás - még MKP főtitkárként - 1948. január 10-én a párt funkcionáriusai számára tartott értekezleten megfogalmazta: „a demokrácia ez évi feladatai között ott van az egyház és a népi köztársaság viszonyának rendezése. [...] Meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy a magyar nép ellenségeinek zöme az egyházak, elsősorban a római katolikus egyház palástja mögé búvik. [...] A magyar demokrácia eddig minden problémát megoldott. Amikor napirendre tűzi, végezni fog azzal a reakcióval is, mely az egyház köntöse mögé búvik.”10 10 Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon, 1944-1971. Budapest, 1985, Kossuth Könyvkiadó, 59-60. 259
