Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése

A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése

alatt működött, amelyet Mária Terézia hívott életre. Az 1948. április 7-én megalakult6 nemzeti honvédseregben a szabadságharc kitörése után sok katolikus pap és szerzetes jelentkezett tábori lelkésznek, vagy a nemzetőrség soraiba lépve a fegyveres harcot választották.

Az 1848-ban és 1868-ban létrehozott hadszervezetekben már megjelentek a tábori lelkészek. Az 1948 áprilisában kiadott törvények alapján felállított önálló magyar őrseregben a lelkészi szolgálat meghatározó szerepet játszott. A szabadságharc során nem egy lelkész állt helyt hősiesen a harcokban.

„1849 februárjában a branyiszkói áttörés során, Erdösi Imre piarista atya, amikor látta, hogy elakadt a támadás, a nála levő méteres fakeresztet a hóba dobta, és így kiáltott a katonákhoz: ’Otthagynátok az Úristent ezeknek a pogányoknak.’ Ekkor a roham újult erővel folytatódott, és sikerült átjutni a hágón.”7 Kortársai az ütközet után a „branyiszkói hős pap” vagy a „magyar Kapisztrán” névvel is emlegették.

A kiegyezés után megalakult királyi honvédség alakulatai helyben állomásoztak, ezért a katonák lelki életével helyi plébániákhoz tartozó lelkészek foglalkoztak. Az 1869-ben hozott rendelet értelmében a tábori lelkészetet csak mozgósítás esetén szervezték meg. 1883-ban nevezték ki az első békeidőben is szolgáló tábori lelkészt, aki lelkésztanárként működött a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián. Később a fővárosban működő helyőrségi kórházakban is volt lelkészi szolgálat.8

Az első világháború kezdetén minden hadsereghez egy tábori főpapot vezényeltek, aki egyházi ügyekben a tábori püspöknek, katonailag pedig a hadsereg parancsnokának volt alárendelve. A katolikus lelkészek a tábori főpap alárendeltségében tevékenykedtek. Az evangélikus és református tábori lelkészek, valamint a zsidó rabbik a parancsnokságnak voltak alárendelve. Ezek a lelkészi felekezetek jogilag az őket küldő egyházakhoz és püspökségekhez tartoztak.

6 Horváth László: A tábori lelkészet intézményes megjelenése. Hadmérnök, IV. évfolyam, 3. szám, 2009. szeptember, 399.

7 Stencinger Norbert: A Magyar Királyi Honvédség tábori lelkész szolgálata, 1868-1918 (PhD értekezés), 8.

http://docplayer.hu/20674718-Zrinyi-miklos-nemzetvedelmi-egyetem-kossuth-la- jos-hadtudomanyi-kar.html Letöltés: 2016.05. 14.

8 Stencinger Norbert: A Magyar Királyi Honvédség tábori lelkész szolgálata, 1868-1918 (PhD értekezés), 8.

http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/201 l/stencinger_norbert.pdf Letöltés: 2016.05. 14.

257