Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Félelmek és remények... lehetőségét Magyarországon.51 Vélelmezhető, Straub F. Brúnót aligha lehetett volna megnyerni annak, hogy az Elnöki Tanács megállapítsa az „állam biztonságát fenyegető veszélyt”. Amennyiben Grósz az Elnöki Tanácsot nem tudta volna megnyerni - ami valószínűsíthető -, a kormánya egyetértésével időlegesen elrendelhette volna „rendkívüli intézkedések” részleges bevezetését. Megnézve a Grósz-kormány tagjait, ez az alternatíva megvalósíthatósága is erősen vitatható (Németh Miklós a miniszterelnöki beosztás átvételétől 1989 májusáig, amikor átalakította a kormányát, Grósz minisztereivel dolgozott). Grósz mellett a miniszterelnök-helyettesi feladatokat Medgyessy Péter látta el, akit technokratának, gazdasági szakembernek tartottak. O később, 2002 és 2004 között töltötte be a miniszterelnöki pozíciót (pártonkívüliként, de az utódpárt, a Magyar Szocialista Párt bizalmából). A kormány tagja volt államminiszterként Pozsgay Imre, akit a reform-kommunisták közé sorol az utókor (egyben Grósz riválisának is tekintették), de a kormánytagok között találjuk Kulcsár Kálmán pártonkívüli akadémikust igazságügyi miniszteri pozícióban, Csehák Juditot szociális és egészségügyi miniszterként, aki technokrata politikusként a párt reformszárnyához tartozott, s a Medgyessy kormányban, 2002-2003-ban, szociális és egészségügyi miniszterként újra pozíciót kapott, Horváth István belügyminisztert, akit a reformer Pozsgay barátjaként nevesít az utókor, Kárpáti Ferencet, aki múltja alapján veterán pártkáder, de Németh Miklós kormányában a reformer miniszterelnök egyik legerősebb támogatója volt.52 Lehetne még személyeket nevesíteni, de talán az ismertettek is meggyőzően bizonyítják, nagy valószínűséggel a kormánytagok ellenálltak volna, ha Grósz Károly az MSZMP hatalmának megtartására „rendkívüli intézkedéseket” akar bevezetni. Itt megint hangsúlyozom „rendkívüli intézkedéseket” és nem rendkívüli állapotot, mivel az előbbit a hatályos törvényi szabályozás ismerte, még az utóbbit nem. Grósz Károly helyzete miniszterelnöki pozícióból való távozása után lényegesen változott, főtitkárként politikai súlya fokozatosan leértékelődött, cselekvési lehetősége beszűkült, amennyiben erővel akarta volna megakadályozni a rendszerváltás folyamatát. Szerencsére Grósz rosszul mérte fel a lehetőségeket, amikor távozott a kormány éléről. 51 Bodzabán István - Szalay Antal (szerk.): i. m. 28. 52 Oplatka András - Németh Miklós: i. m. 307
