Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban 3. A fő veszély: Jugoszlávia Az 1946 és 1990 közötti hidegháborús időszakban az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyát egy háború nélküli, de a termonukleáris világháború veszélyét magában hordozó szembenállás jellemezte, amely ideológiai, politikai, gazdasági, kulturális és katonai téren nyilvánult meg. A két atomnagyhatalom által vezetett katonai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés kemény fegyverkezési hajszára kényszerítette a két világrendszer országait, amely súlyos gazdasági áldozatot követelt. A cél: ki tudja a másikat gazdaságilag megfojtani és térdre kényszeríteni. Ebben a versenyben a második világháborúból megerősödött gazdasággal kikerült Egyesült Államok nagy előnnyel indult. A „klasszikus hidegháború” időszakának (1947-1962) nemzetközi konfliktusai, a szovjet-jugoszláv szembenállás, a Németország kettéosztásához, a NATO megalakulásához és Nyugat-Németország felfegyverzéséhez vezető első berlini válság (1948-1949), valamint az amerikaiak koreai beavatkozása (1950-1953) a háború kirobbanásának veszélyét hordozta magában. A szovjet stratégiai elképzeléseknek megfelelően az MDP katonapolitikai elképzelése is abból a helytelen következtetésből indult ki, miszerint a nyugatról várható háború kirobbanásának veszélye miatt kettős feladatot kell megoldani. Először is az országot fel kell készíteni egy nyugati irányból várható háborúra, és ezzel párhuzamosan a Magyar Honvédséget alkalmassá kell tenni a háború eredményes megvívására. A háborús veszélyt Ausztria és Olaszország irányából prognosztizálták az Amerikai Egyesült Államok és a NATO részéről, de 1949 őszétől a fő veszélyt Jugoszlávia jelentette. A háborút követően a Szovjetunióban nem volt kétséges, hogy a német fasiszta csapatok ellen harcoló, háborúból győztesként kikerült Jugoszlávia208 a szovjetek oldalára áll, és szovjet típusú államberendezkedés jön létre. Bevezették - a Moszkvának is tetsző - egypárti diktatúrát. Tito marsall kormányát a nyugati hatalmak is azonnal elismerték. Szovjet típusú társadalmi berendezkedése, szovjetbarát külpolitikája nem hagyott kétséget a felől, hogy a Szovjetunió szövetségeseként megbízható tagja lesz a szovjet befolyás alatt levő országok közösségének. Jugoszlávia 1945. április 11-én 208 A háború utáni új Jugoszlávia első elnevezése Demokratikus Föderatív Jugoszlávia (DFJ) volt. A szovjet érdekszférába került országokkal ellentétben Jugoszlávia szövetségi államként alakult meg (Szerbia, Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia). 85
