Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban és lőtereket azok minden berendezésével együtt, és kötelezi magát, hogy a Szovjet Hadsereg Magyarországon tartózkodó csapattesteit, azok egyes tisztjeit és szerződéses alkalmazottait a jelen Egyezményhez csatolt és annak alkotórészét képező Melléklet értelmében ellátja lakással és a szükséges közüzemi szolgáltatásokkal (villanyáram, víz, csatornázás, gáz stb.).” A békeszerződés 22. §-ában foglaltak alapján, 1948. december 6-án aláírt Egyezmény az aláírás napján lépett hatályba, de rendelkezéseit 1947. december 15.-ével visszamenőlegesen alkalmazni kellett. A 3. § második fordulata rögzítette, hogy „az Egyezmény mindaddig érvényben marad, míg a Szovjet Hadsereg csapattestei Magyarország területén tartózkodnak”. Ezzel, gyakorlatilag „elnéztük”, hogy szovjet csapatok megszállás alatt tartják Magyarországot, s egyszersmind kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a szovjet tisztek és a szerződéses alkalmazottak részére lakást biztosítunk a szükséges közüzemi (villanyáram, víz, csatorna- és gáz- stb.) szolgáltatásokkal. Ennek alapján 1991 nyaráig élvezték a szovjet hadsereg tisztjei és családjai a magyar vendégszeretetet (bár később némi beruházásaikkal ők is hozzájárultak az itt tartózkodásuk további létfeltételeinek biztosításához). Hangsúlyoznom kell, hogy a kikényszerített kétoldalú Egyezmény csupán a benne foglalt infrastruktúra bérbeadásáról és nem a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról szóló kétoldalú megállapodás volt! A Német Szövetségi Köztársasággal 1955. május 9-én megerősödött NATO és a Nyugat-európai Unió megalakulásának ellensúlyozására - az európai szocialista országok, az Albán, a Bolgár, a Magyar, a Lengyel, a Román Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége - 1955. május 14-én „Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt” írtak alá.153 Az „államok függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának, valamint a belügyeikbe való be nem avatkozásnak elveivel összhangban” megalakult a Varsói Szerződés (VSZ), amely nem jogosított fel egyetlen részes államot sem arra, hogy csapatokat állomásoztasson egy másik állam területén. Ebből következik, hogy a hazánkban maradt Különleges Hadtest csapatai jogtalanul tartózkodtak Magyarországon 1955. május 15-ét követően is! A Varsói Szerződés kiegészítő egyezménye azonban több évtizedre kvázi 153 Az egyezményt magyar részről a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghatalmazásával Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke írta alá. 69
