Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. „legitimálta” a szovjet megszálló csapatok magyarországi tartózkodását. A nyugati katonai blokkal szemben létrehozott katonai szövetséget, az Egyesített Fegyveres Erőket (VSZ EFE), szovjet katonai parancsnokság vezette, élén szovjet tábornokkal.154 A VSZ létrehozásának időzítésében az Ausztriával fennálló helyzet is szerepet játszott. 1955. május 15-étől az osztrák államszerződés aláírásával ugyanis megszűnt a szovjet fegyveres erők magyarországi tartózkodásának jogalapja. Ausztria semleges ország lett. A szovjet csapatok magyarországi tartózkodásához más jogcímet kellett keresni. Ennek jegyében 1955. május 14-én délben a Szovjetunió a kelet-európai országokkal aláíratta a Varsói Szerződést, feltehetően az amerikai kormányzat tudtával. Ennek aláírását követően szállt repülőgépre Molotov szovjet külügyminiszter, aki az osztrák államszerződést a délutáni órákban írta alá Bécsben.155 Valójában tehát mindkét szerződést május 14-én írták alá. Az osztrák államszerződés aláírását csak a „rend kedvéért” datálták egy nappal későbbre. A szovjet politikai és katonai vezetés ezzel a megoldással vélte „jogilag” megalapozottnak tekinteni egy részről a csapatainak további magyarországi tartózkodását, másrészt az Ausztriából kivont erőinek - Zsukov parancsával ellentétben - nem a honi területre, hanem immáron a Varsói Szerződés tagállamának területére, Magyarországra történő visszavonását, amelyből aztán létrehozták az - 1956-os forradalom és szabadságharc kíméletlen leverésében is nagy szerepet játszó - Különleges Hadtestet.156 A történéshez hozzátartozik, hogy Bata István honvédelmi miniszter 154 A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokai: Ivan Sz. Konyev, a Szovjetunió marsallja (1955-1960); Andrej A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja (1960- 1967); Ivan Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja (1967-1976); Viktor G. Kulikov, a Szovjetunió marsallja (1977-1989) és Pjotr G. Lusev hadseregtábomok (1989-1991). 155 Hegedűs András Magyarország akkori miniszterelnöke, aki hazánkat „képviselte”, a következőket idézi Sík Endre volt külügyminiszter Bem rakparti évek című életrajzi kötetéből: „délben született a varsói szerződés, ennek aláírása után kikísértük Molotovot a repülőtérre, aki aznap délután aláírta Bécsben az államszerződést”. In: Oswald László: Kiknek állt érdekében a második világháború? 210. http://ww2.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=82&Itemid=22#hideg- haboru Letöltés: 2017. 02. 15. 156 A hadtest állományát a 2. és 17. gépesített gárdahadosztály, a 195. vadászrepülő, a 177. bombázórepülő hadosztály, a 20. pontonos hidászezred, valamint légvédelmi, különböző fegyvernemi és más szakcsapatok képezték. A hadtest parancsnoksága Székesfehérvárra települt, főerőit Szombathely, Körmend, Győr, Komárom, Pápa, Hajmáskér, Veszprém, Sárbogárd, Cegléd, Kecskemét, Szolnok és Debrecen helyőrségekben helyezték el minden 70
