Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. esett latba a vélemény, de esetükben nemcsak az alosztályról volt szó, az alosztályvezető megbeszélte a KAO vezetőjével [...] Tudom mondani, ritkán fordult elő az is, legfeljebb egy vagy két ember esetében, hogy nem szerepeltek a HM által felterjesztett listán. Inkább az fordult elő, hogy a HM által többet felterjesztettből az első hatot vagy az első hetet kiválasztották, a többi lemaradt, ez megesett a KAO részéről, de hogy átsoroljanak szimpátia vagy egyéb alapján, olyan nem nagyon.”129 Ebből a válaszból is az tűnik ki, hogy bizony végső soron a KAO véleményének volt meghatározó szerepe a tábornoki kinevezéseknél. Arról már nem is beszélve, hogy amíg a végső döntések a fenti kérdésekben megszülettek, addig a katonai vezetők javaslatai egy sor „pártszűrön” mentek át, melynek során feltételezhető, hogy egyes vezetői szintek elöljárói már előzetesen, a javaslataik megtétele előtt egyeztettek a KAO munkatársaival. A kerekasztal-beszélgetés során ezt a tényt megerősítették, nevezetesen azt, hogy a szakmai vezetőnek az adott szakmai kérdésben hozott döntésében a KAO képviselőjének lehetett véleménye.130 Vagyis a végső döntést a KAO befolyásolhatta, „...a lényeg végeredményben egy szűrés, egy kollektív döntés, állami és pártdöntés volt, végeredményben az döntötte el a dolgot.”131 Aki abban a pártállami légkörben szolgált katonaként, maga is jól tudja, hogy a vélemények kialakításánál sajnos „az X-ről, Y-ról, Z-ről” elhangzott véleményfoszlányok, „folyosóbeszélgetések” sok esetben helytelen következtetések és döntések forrásaivá váltak. Amennyiben a KAO Honvédelmi Alosztályában az előmenetelt, a beosztásba való kinevezést vagy előléptetést illetően véleményt formáltak, azt - enyhén szólva - illendő volt figyelembe venni. A Párt szava szent és sérthetetlen volt. Ezt sok katonatársam a „saját bőrén érezte”. A katonai vezetőket a „hármas követelmény” alapján választották ki. A politikai, vezetői és szakmai felkészültség megítélésénél a politikai szempont kulcsfontosságú szerepet játszott. A vezetői beosztásokba való kiválasztásnál és a vezetői (magasabb) beosztásokba való kinevezések eldöntésénél nem éppen a katonai iskolai végzettség vagy megszerzett tudás és szakmai képzettség, nem a gyakorlat és tapasztalat volt az elsődleges és meghatározó minősítési szempont, hanem ajelölt párttagsága, párt- és ideológiai-politikai elkötelezettsége, valamint ajelölt párthatározatok végrehajtására való mozgósító képessége. 129 Uo. 28-29. 130 Uo. 29-30. 131 Uo. 29. 56
