Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
VI. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: Kísérlet a párt és politikai apparátus kádereinek átmentésére
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. alkotmányos rendjének védelmére kell esküdnie. Ragaszkodnak ahhoz, hogy szocialista társadalmat építünk. [Kiemelés M. Gy.] Az új Alkotmány kérdése azért merült fel, mert az eddigi társadalmi rendtől eltérő más társadalmi rendet akarunk.” Kárpáti a „más társadalmi renden” a szocialista társadalmat érti, és szerinte az alkotmánynak olyannak kell lennie, amely jobban kifejezi a lényeges változásokat, „ha máshol nem, a preambulumban [...], hogy szocialista társadalmat építünk”. Ezzel kapcsolatban a miniszter jelezte, hogy a tervezett Alkotmány bevetőjében az áll, hogy: „Magyarország szabad, demokratikus, független szocialista állam - ez volt az előterjesztés alappontja.” A végkonklúzió arra irányult, hogy a hivatásos állomány a várhatóan kialakuló új helyzetben már nem a pártra, hanem az alkotmányra, a nemzetre [értsd, szocialista államra - M. Gy.], az ország függetlenségének, szuverenitásának és az alkotmányos rend védelmére köteles esküt tenni. Voltak olyan vélemények, hogy „ha lesznek alkotmányos pártok, azt be kell engedni a hadseregbe”, de olyan is, hogy „abban biztos vagyok, hogy a létező pártot ebből a hadseregből kitenni nem lehet és nem szabad”. A miniszter szerint a „PB álláspontja, hogy a fegyveres erőknél működjön pártszervezet... Követelmény minden rendszerben, minden hadseregben, hogy a rendszerhez hű elemekből álljon.” - Kárpáti a „rendszeren” vélhetően a szocialista társadalmi rendszert, a megreformált pártrendszert értette, amit erővel is meg kell védeni! Az erővel való hivalkodást jelzi az a nyilatkozata is, hogy „Amikor ilyen helyzet van, ilyen kiélezett politikai küzdelem a hatalomért, ahol a hadsereg, ott az erő. Nem szabad semmilyen pozíciót feladni.”31 A KT-tagok egységesen támogatták, hogy az MSZMP tekintélyét meg kell őrizni a hadseregen belül, mert a KB politikai befolyásolását csak úgy lehet és kell biztosítani. „Ha a pártok kivonulnak a hadseregből, a hadsereg ellenőrizhetetlen és befolyásolhatatlan lesz.” Többen vélelmezték, hogy az MSZMP-n kívüli pártok „a hadsereget fel akarják bomlasztani”.32 Mint mondták, „a hadseregben megvan a konszolidált helyzet, csak a társadalomban van probléma”. A KT ülés hangulatát és a tagok egyöntetű akaratát plasztikusan jellemzi Szombathelyi Ferenc vezérőrnagy hozzászólása: 31 Uo.58.0. 32 Uo. 28. Hivatkoznak Király Zoltánra, aki szerint: „Kisebb, de jó hadsereg kell” nyilatkozatát a hadsereg gyengítésére irányuló törekvésnek tulajdonították. 402
