Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
VI. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: Kísérlet a párt és politikai apparátus kádereinek átmentésére
Kísérlet a párt és politikai apparátus kádereinek átmentésére A társadalomban végbemenő gyökeres - bár még képlékeny — változások azonban a hadsereg szervezeti átalakításának és politikamentessé tételének igényét vonta maga után. A „fegyveres testületekben szerveződő pártok” és a hadsereg depolitizálásának kérdései élénken foglalkoztatták a fegyveres erők, így a MN párttagságát, amely a párt megszűnéséig élénk vitákat generált. 1988. március végén az MSZMP Központi Bizottságának Pártpolitikai Osztálya a párttörvény tervezetével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a fegyveres erőknél az MSZMP alapszervezetei működhetnek - bár elképzelhetőnek tartották, hogy egyes párttagok a lakóhelyükön szerveződő MSZMP-szerve- zetek tagjai legyenek -, de ellene voltak, hogy a hivatásos állomány „szétszóródva” tevékenykedjen. A Központi Bizottság 1988. november 22-én határozatot hozott a párt és az állam szétválasztásáról, majd 1988. december 15-ei ülésén „A kormányzati munka korszerűsítése” című előterjesztés alapján a fegyveres erők pártirányítását formálisan a kormányfelügyelet alá helyezte. Lényegi változást csak az 1989. május 8-ai KB-határozat hozott, amikor az MSZMP lemondott káderhatáskörének gyakorlásáról és megszüntette a párthatásköri listákat. Kulcskérdés azonban továbbra is a pártok és a fegyveres erők viszonya volt. Az MSZMP szerint, aki az erőszakszervezetekre meghatározó befolyást képes gyakorolni, az a hatalom egyik legfontosabb eszközének a birtokába van. A hatalomról viszont semmiképpen nem akart lemondani.23 Júniusban a KB kiadott egy állásfoglalást arról, hogy meg kell tartani a fegyveres erőkben és testületekben az MSZMP politikai befolyását. Ennek érdekében ellenáll minden olyan kísérletnek, amely a szocialista fegyveres erőket és testületeket kívánja szétzilálni. Az állampárt közvetlen pártirányítása - a többpárti viszonyok között, az azonos jogállású pártszervezetek beépülése esetén - azonban tarthatatlan. Ahol a pártok jogállása azonos, a pártirányítás, mint fogalom, értelmezhetetlen. Az irányítást csakis egy pártok felett álló szerv valósíthatja meg. Bár az MSZMP - burkoltan ugyan, de nem egyszer - jelezte, hogy a pártok fölötti 23 Gondolatok a politikai rendszer reformjáról, a hatalomgyakorlás megosztásáról, 4. Forrás Krahulcsán Zsolt: Hatalom/át/mentés. Az MSZMP és az állambiztonság a rendszerváltás évében. Budapest, 2014, a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadványa, 23-38. MNL OL 288. f. 62/1. ő.e. 395
