Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
VI. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: Kísérlet a párt és politikai apparátus kádereinek átmentésére
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. vezető szerepének megtartására törekszik.24 A fegyveres erőket és testületeket azonban a pártpluralizmus viszonyai között várható pártpolitikai küzdelmeknek nem szabad kitenni. A hadsereg politikamentessé tétele ezért elkerülhetetlen, a pártok beépülése a hadseregbe pedig megengedhetetlen. Ez egyben azt is jelentette, hogy a különböző pártok eszmei áramlataitól mentesíteni kellett a fegyveres erők állományát is. A különböző pártokban tömörülő, különböző politikai nézeteket valló katona párttagok jelenléte a hadseregben ugyanis olyan ellentéteket generálna, ami a Magyar Néphadsereg egységének, stabilitásának jelentős megbomlásához vezetne. Ez indokolta, hogy a hivatásos állomány tagjait a hadseregen kívül működő pártszervezetekben való tevékenységtől is eltiltsák. A hivatásos állomány politikasemlegessége a párthűségre való nevelést is okafogyottá tette. A hadsereg csak az alkotmány és a törvények előírásai alapján működhet! A hadsereg állománya ettől kezdve nem a párt hatalmának megvédésére, hanem a haza fegyveres védelmére teszi le esküjét. A pártpluralizmus viszonyai között a pártok a biztonsági és honvédelmi politikájukat a fegyveres erőknél nem közvetlenül, hanem a kormányon keresztül érvényesítik. így, az irányításban a párt és a fegyveres erők közötti közvetlen kapcsolat megszűnt. A hadsereg a továbbiakban nem az egyes pártok honvédelmi politikáját, hanem a nemzet honvédelmi politikáját valósítja meg. Ez egyben feltételezi, sőt megköveteli azt, hogy a pártok a fegyveres erőkön kívül tevékenykedjenek, a katonák pártonkívüliek, azaz pártsemlegesek legyenek. Az MSZMP KB ebben a helyzetben - keresvén az erőszakszervezetek feletti befolyás megőrzésének lehetőségét - abból indult ki, hogy amennyiben elismerik a társadalom érdek, nézet- és értéktagoltságát, vagyis az érdekpluralizmust, akkor el kell ismerniük annak szervezeti leképeződését is, a szervezeti és pártpluralizmust, amelyet a különböző pártok és önszerveződések tükröznek. A pártpluralizmus viszonyai között a pártok nyilván részt kívánnak venni a hatalom gyakorlásában, ami a hatalom pluralizmusát eredményezi. Tehát, az MSZMP-nek osztoznia kell a hatalomgyakorlásban, ami a párt egyeduralkodó és vezető szerepének elvesztéséhez vezet.25 Az MSZMP ezért a 24 Az erre irányuló kísérletére az 1990-es országgyűlési képviselőválasztásra javasolt „kétlépcsős” menetrendje is utal. 25 Gondolatok a politikai rendszer reformjáról, a hatalomgyakorlás megosztásáról, 2. Forrás: Krahulcsán Zsolt: Hatalom/át/mentés. Az MSZMP és az állambiztonság a rendszerváltás évében. Budapest, 2014, a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadványa, 23-38. MNL OL 288. f. 62/1. ő.e. 396
