Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában
A Magyar Néphadsereg közreműködése... A tárgyalások plenáris ülésére szeptember 18-án került sor a TV nyilvánossága előtt, amit azért hívtak össze, hogy aláírják az eredményeket tükröző megállapodást. Az előkészített megállapodást az SZDSZ és a Fidesz, valamit a harmadik oldal részéről a Liga szakszervezet, nem írta alá. Ekkor jelentette be Tölgyessy Péter az SZDSZ nevében - váratlanul, mivel az EK A tagjai sem tudtak a döntésükről -, hogy általuk döntőnek ítélt négy kérdésben népszavazás kiírását kezdeményezik. Ezek a Munkásőrség felszámolása, az államfőválasztás, a pártszervek kitiltása a munkahelyekről, valamint az MSZMP vagyonával való elszámolás kérdései. A kezdeményezéshez azonnal csatlakozott a Fidesz is. A népszavazási kezdeményezés eldöntötte a Munkásőrség sorsát. Ugyanakkor az SZDSZ és Fidesz állásfoglalása ellenére, a „hatos bizottságban” azzal zárták a Munkásőrséggel kapcsolatos egyeztetést, hogy elfogadták a testület visszafejlesztését, és nem a megszüntetésről döntöttek.35 A november 26-ai népszavazás pontot tett a pártközi csatározásokra. Eredményét és következményét már ismerjük, addig az országgyűlés a Munkásőrség megszüntetését törvénybe iktatta. A Munkásőrség megszüntetése 1989 tavaszán a munkásőrök még bíztak a szervezet jövőjében. Kétségkívül érezték a közhangulat változását, de az országos parancsnokság nemhogy a felszámolástól nem tartott, de még a Magyar Néphadsereg alárendeltségébe sem akart tartozni. Az optimizmust erősítette a szervezet felé megnyilvánuló figyelem. Mark Palmer amerikai nagykövet március 14-én tájékozódó látogatáson volt az országos parancsnokságon, az április 22-én megtartott Munkásőr Parancsnoki Értekezleten pedig Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is részt vett. Grósz ugyan nem szólalt fel, de párttársai kifejtették, fel kell készülni a többpárti viszonyokra, a szervezetnek el kell szakadnia az MSZMP-től.36 Sőt azt is megfogalmazták, már korábban is törekednie kellett volna arra, hogy tisztességes párton kívüli emberek minél nagyobb számban lépjenek be a testületbe. A párttól való elszakadás azonban nemcsak ideológiai értelemben nem volt könnyen megvalósítható, hanem tárgyiasult formában sem. Több munkásőr 35 Bozóki András - Rippl Zoltán - Kalmár Melinda (szerk.): i. m. 4. kötet, 492-520. 36 Ólmosi Zoltán: i. m. 152. 361
