Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. parancsnokság az irányító pártszervvel közös épületben volt elhelyezve. A munkásőrök látták el az épület „védelmét” azaz a porta szolgálatát, ami látható jele volt a szimbiózisnak. Az átalakuló belpolitikai környezetben a Munkásőrség igyekezett háttérbe húzódni, eddigi harcos kiállását rejteni. A munkásőrök már a március 15-ei, ellenzéki ünneplők elleni fellépésben sem vettek részt, a testület tagjai nem mutatkoztak az utcán egyenruhában. Az ünnepen a budapesti és megyei parancsnokságokon ugyan működtek a hadműveleti ügyeleti szolgálatok, de a rendőrségnek kijelölt tartalékba bevont személyek egyórás készenlétben, a lakásukon tartózkodtak.37 Az ügyeleti szolgálatok gyűjtötték az információt, kapcsolatot tartottak az irányító pártszervek vezetőivel és a rendőrséggel. Szükség esetén ők riasztották volna a készültségben levő munkásőröket. Ezek alkalmazására a rendőrség nem tartott igényt, mindössze kérésükre civil ruhás munkásőrök az ünneplők között elvegyülve gyűjtötték az információt. Hasonló visszafogottságot tanúsított a szervezet június 16-án Nagy Imre és mártírtársainak a forradalmi napokat idéző végtisztességén is. A munkásőrök utolsó látványos megjelenése Kádár János temetésén (július 14-én), illetve a volt MSZMP első titkár személyéhez kapcsolódó kegyeleti aktuson volt. Kádár János hamvait az MSZMP székházában (ma képviselői irodaház) ravatalozták fel, ahol az emberek leróhatták kegyeletüket. Meglepő módon hatalmas tömeg (több tízezer ember) vett búcsút a rendszer névadójától. A munkásőrök - mintegy 2000 fő - itt és másnap a temetéskor egyenruhában sorfalszolgálatot adott, azaz felállva az út két oldalán biztosították a mozgási útvonalat, illetve így emelték a kegyeleti aktus ünnepélyességét. A Munkásőrség vezetése - a háttérben - még a régi beidegződés szerint dolgozott. így került az országos parancsnokság vezetői koordinációs értekezlete elé április 10-én egy a karhatalmi készenléti erők kijelölését, felkészítését tárgyaló anyag.38 Az értekezleten megtárgyalták az előterjesztést, amivel az országos parancsnok Borbély Sándor egyetértett, s döntött egy 18000 fős karhatalmi készenléti erő megalakításáról. Itt nem új erők bevonásáról volt szó, hanem a meglevő ötvenezer fős állományból olyan alegységek szervezéséről, amelyek állománya megbízhatóból felkészített és gyorsan mobilizálható. Budapesten egy háromszázados, három kétszázados egységet, valamint 37 Ólmosi Zoltán: i: m. 36. 38 MNLOLMKS 295. f. 373. d.-Előterjesztés a munkásőr karhatalmi készenléti alakulatok kijelölésére, fezkészítésére, 1989. április 6. 362
