Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Félelmek és remények... A karhatalom részére a tiszteket, 1973-ig, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán képezték, ahol külön karhatalmi szak volt. A BM karhatalom megszűnésével e képzési formát megszüntették, ugyanakkor a rendőrtisztek felkészítése az 1970-ben életre hívott rendőrtiszti főiskolán történt. A Budapesti Forradalmi Készenléti Rendőri Ezred zászlóalj, ezredszintű beosztásaiba tervezett tisztjeinek egy része, a főiskolai képzésen túl, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián egyetemi szintű képzésben is részesült, így megismerve a Magyar Néphadsereg működését, kiválóan együtt tudtak dolgozni a Néphadsereg állományával. A belügyminisztérium szervei közül a rendszerváltás éveiben meghatározó szerepet játszott a Belügyminisztérium III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnöksége. A főcsoportfőnökség tagozódása a következő volt: III/I. Hírszerzés, III/II. Kémelhárítás, III/III. Belső reakció elleni harc, III/IV. Katonai elhárítás, III/V. Operatív technika. Mint láttuk, a szervezeten belül volt a III/III. csoportfőnökség, ami megnevezésben a „belső reakció” elhárítását, felderítését végezte.71 A szervezet neve is tükrözi a feladatkörét, aminek alapján okkal levonható a következtetés, egy esetleges szükségállapot (rendkívüli állapot) vagy a hatályos jogszabályok alkalmazásával, a „rendkívüli intézkedések” bevezetése esetén, a csoportfőnökség irányításával vették volna őrizetbe az „ellenséges elemeket”. A honvédelmi törvény (Hvt.) 54. § (2) alapján bevezethetők lettek volna a „rendkívüli intézkedések”, s a Hvt. 55. § (8) alapján pedig „Bevezethető a rögtönbíráskodás és a közbiztonsági őrizetbe helyezés”. (A Belügyminisztériumot 1962-ben átszervezték, s akkor a Politikai Nyomozó Főosztály állományából alakították meg a III. [Állambiztonsági] Főcsoportfőnökséget, amelynek létszáma 5 000-5 500 fő között mozgott. A BM III. Főcsoportfőnökséget majd 1990 februárjában szüntette meg Németh Miklós kormánya, az elhíresült „Duna-gate” botrány nyomán. A botrány kirobbanása után, az Országgyűlés 1990. január 25-én elfogadta az 1990. évi X. törvényt,72 amely átmeneti jelleggel, de szabályozta a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének rendjét. Ugyanez a törvény módosította az állam-, és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendeletet, 71 Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy, 1956-1990. Bp., 2008, 1956-os Intézet-Corvina. 72 1990. évi X. törvény, a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról. 319
