Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. ■ . ■ - ■ - --------------------- . ............................—... ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------és abban a megalakítandó nemzetbiztonsági szolgálatokat a miniszterelnök felügyelete alá helyezte.73) Összegezve a Belügyminisztériumról és szerveiről meglevő adatokat, tudjuk, hogy az állam és közbiztonság védelme a Belügyminisztérium feladata volt. Belügyminisztériumnak - ellentétbe Tőkés Rudolf megállapításával, aki ezt írta: „a Grósz-Fejti-csapat a tervekhez támogatást várt [..Ja BM Forradalmi Ezredéitől” - nem voltak rendőri ezredei. Az egyetlen karhatalmi feladatra szervezett és felkészített ezredének is egyik zászlóalja Miskolcon állomásozott, ezért kezdeményezte a HB az 1989. október 14-ei ülésén egy új zászlóalj felállását 1990. december 31-éig. A „belső ellenséges elemek” felderítését, a BM III/III. csoportfőnökség végezte, így vélelmezhető egy esetleges szükségállapot (rendkívüli állapot) bevezetésekor, kiemelt feladatuk lett volna a felderített személyek előállításában (letartóztatásában) való közreműködés. A „veszélyhelyzeti forgatókönyvek” a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok által készített, karhatalmi „Együttműködési Tervek” voltak, amelyek tartalmazták a megyei szinten a karhatalmi feladatba bevont rendőri, munkásőr és néphadseregi erőket. A karhatalmi feladatokat elsődlegesen a Belügyminisztérium erőinek kellett volna ellátniuk, de számoltak a munkásőrség bevonásával s végül az erők elégtelensége esetén a Néphadsereg alkalmazásával is. A karhatalmi feladatok irányítása az ideiglenesen felállított Karhatalmi Operatív Törzs vagy az Országos Karhatalmi Operatív Törzs feladata volt. A karhatalmi feladatba bevont néphadseregi erőket a BM igénye alapján a néphadsereg vezérkara jelölte ki és tartotta nyilván. Végrehajtás esetén a BM szerveinek operatív törzseibe a bekapcsolódtak a néphadsereg operatív csoportjai vagy törzsei, amelyek összefogták a Néphadsereg erőit. Az ismertetett adatokból látható, egy esetleges szükségállapot (rendkívüli állapot) vagy a hatályos jogszabályok alkalmazásával a „rendkívüli intézkedések” bevezetése esetén a BM erői elégtelenek lettek volna, így mindenképpen alkalmazni kellett volna a Munkásőrség és a Magyar Néphadsereg erőit is. 73 E kérdéskört bővebben külön tanulmány tárgyalja, dr. Helgert Imre: A katonai elhárítás a pártállamban - átalakítása a rendszerváltás során. 320
