Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
_ ^ ■ Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. kormánya nem tárgyalt, erről sem akkori kormánytagok nem nyilatkoztak, erre dokumentum nem utal). Végül fogadjuk el, nem létező belső fegyveres támadásra nem lehet kidolgozni azt, hogy „milyen intézményeket, főbb közlekedési csomópontokat kell megszállni”, e kérdésekben a cselekmény bekövetkeztekor kell intézkednie a kormánynak, és nem az MSZMP bármilyen szervének. Természetesen a fontos intézmények (objektumok) őrzés-védelmére az arra hivatott állami szervek tervekkel rendelkeztek (lásd a korábban ismertetett 20. önálló őrzászlóaljat, amely Budapesten állomásozott, és védelmi feladatok ellátására alkalmas fegyverzete volt, továbbá egyik alapfeladata éppen a fontos objektumok őrzés-védelme lett volna), így arra már a pártállamban sem az MSZMP apparátusának kellett forgatókönyvet kidolgoznia. Az előzőekben néhány mondatban utaltam az akkori néphadsereg képességeire, amit akkor a Magyar Néphadsereg parancsnoka, Lőrincz Kálmán vezérezredes, már nyugdíjasként, így értékelt: „A magyar haderő az 1980- as évek második felére - a térség államainak haderőihez viszonyítva - jól felszerelt, felkészített és vezetett katonai erő volt.”54 így újfent levonható a következtetés: a néphadsereg hallgatólagos vagy aktív közreműködése nélkül erővel beavatkozni a belpolitikai folyamatokba nem lehetett volna. A Néphadsereg bármilyen erőszakos fellépést - legyen az kívülről induló vagy belső fegyveres fellépés - fel tudott volna számolni. A néphadsereg állománya - erről a későbbiekben szólok - egyértelműen Németh Miklós miniszterelnök irányvonala mellé sorakozott fel, amit a kormányfő így foglalt össze a katonák előtt: „demokratikus úton kell demokráciába átvinni az országot”.55 Összegezve megállapíthatjuk, hogy Grósz Károly a kormány éléről történő távozásával, a Németh-kormány önállósodásával és a reform-kommunisták előretörésével, elvesztette hatalmi súlyát s azzal a lehetőségét annak, hogy a békés rendszerváltás folyamatát az erőszakszervezetek segítségével megakadályozza. A tények ismeretében megállapíthatjuk, a rendszerváltás időszakában a hatályos jogszabályok lehetővé tették súlyos jogkorlátozást eredményező „rendkívüli intézkedések” bevezetését. A „rendkívüli intézkedések” életbe 54 Földes Ferenc - Kiss Zoltán - Isaszegi János (szerk.): A Magyar Honvédség negyedszázada. A rendszerváltástól napjainkig. Bp., 2016, Zrínyi Kiadó. 55 HL MN VIII. 2 1948-1989 f. HM KT (Katona Tanács) 31. d. - A MN Vezetői értekezlet anyagai, 1989. december 1. 310
