Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Ólmosi értékelése összecseng Romsics Ignác történész, akadémikus, Grósz működésének erről az időszakáról megfogalmazott gondolataival: „A fiatal technokraták éppúgy zászlóvivőjüknek tekintették, mint a nyugdíjas vagy nyugdíj előtt álló káderek. Kezdetben úgy látszott, hogy erre a hatalomra támaszkodva Grósz képes lesz, az események alakulását határozott mederben tartva, a reformokat folytatni, ugyanakkor a rendszer teljes összeomlását megakadályozni.”29 Ilyen biztató közegben - okkal levonhatjuk a következtetést - a rendkívüli intézkedések bevezetése nyilván nem foglalkoztatta a hatalma csúcsán levő pártfőtitkár-kormányfőt. AHB október 14-ei ülésének nemcsak a határozata, hanem a jegyzőkönyve is fennmaradt, ami segíti az eligazodást. Az anyag eredeti címe a karhatalmi felkészülés áttekintése volt, de mint azt Horváth István belügyminiszter kifejtette, politikai okokból módosították, ezért lett a címe: „Jelentés a közrend, és a közbiztonság jobb megalapozásához szükséges feladatokról.” Az ülésen nagyon markáns véleményt fogalmazott meg - nyilván a jelenlevő Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter egyetértésével - Pacsek József vezérezredes, a Néphadsereg vezérkari főnöke, amit indokolt idézni és értékelni: „A gyakorlati tapasztalatok és a politikai indítékok ugyanakkor indokolttá teszik a fegyveres biztosítási feladatok újbóli áttekintését. Egyértelműen rendezni szükséges, hogy sorkatonák karhatalmi feladatokra csak az MT [Minisztertanács - H. I.] elnökének jóváhagyásával lehetséges - adott helyzetben - igénybe venni.”30 A gondolatot azért idéztem, mert tartalmából csak egy következtetést lehet levonni: a katonai vezetés egyértelmű helyzet kialakítására törekedett. Elejét akarta venni annak, hogy a néphadsereget könnyedén berángassák a belpolitikai eseményekbe. Akkor csak sorkatonai állománya volt a Néphadseregnek, amennyiben a katonák bevonásához a miniszterelnök jóváhagyása kellett, akkor e döntéssel lényegében kizárták a Néphadsereg egészének az alkalmazását. Ez azért is figyelemreméltó, mert alig egy hónap múlva Grósz már csak főtitkár volt, s mivel Pacsek javaslatát elfogadták, a Néphadsereg csak Németh Miklós miniszterelnök jóváhagyásával cselekedhetett volna. A vezérkari főnök arról is szólt, eltérően vannak szabályozva a rendőrök és katonák fegyverhasználati szabályai, a katona nem hatósági közeg, ezért Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában L 29 Romsics Ignác: i. m. 77. 30 Jegyzőkönyv a HB ülésről. 292
