Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Félelmek és remények... esetükben nem is alkalmazhatják a rendőrség fegyverhasználati szabályait. Hangsúlyozta, a két fegyveres szerv közötti különbséget fenn kell tartani. Grósz hozzászólásában rámutatott, a jelentés olyan gondokról ad számot, amik 1956 óta nem voltak aktuálisak. Azt is hangsúlyozta, „egyidejűleg választ kell adni arra is, hogy napjainkban mit kell érteni rendkívüli állapoton [...]” Ezek után nézzük a HB határozatait. (A HB 1988. október 14-ei ülésén hozott határozatok teljes szövege mellékletként csatolva.) A HB határozatának első pontjában arról intézkedett, hogy az érintett szervek vizsgálják felül a hatályos parancsokat, utasításokat s azokat pontosítsák. Egyidejűleg tekintsék át a katonák, rendőrök fegyverhasználati szabályait, s szükség szerin azt módosítsák. Ennek határidejeként 1989. június 30-át határozták meg. A HB határozatának második pontját rendkívül fontosnak ítélem a szükségállapot vagy katonai diktatúra bevezethetőségének vizsgálatával összefüggésben. A döntés így szólt: „A katonáknak karhatalmi feladatokra való alkalmazására, a belügyminiszter javaslatára, csak a kormány elnökének engedélyével, a honvédelmi miniszter parancsára kerülhet sor. A katonák saját parancsnokuk vezetése alatt, az MN szabályzatainak előírásai szerint vehetők igénybe, kizárólag őrzési feladatra. Az MN alakulatainak tömeg elleni alkalmazására csak rendkívüli állapot bevezetése esetén kerülhet sor. A rendkívüli állapot kihirdetésének feltételeit, tevékenységük rendjét, a bevezetésre tervezett rendszabályok körét e helyzetben a fegyveres erők és testületek feladatait, tevékenységük rendjét, azok főbb jellemzőit ki kell dolgozni és jogszabályba kell foglalni.”31 A határozat ismeretében értelmezzük annak tartalmát, mi a döntés lényege? a) Katonákat karhatalmi, vagyis belső rendteremtő feladatra, még objektum (pl. TV székháza) őrzésére is, csak a miniszterelnök engedélyével, a honvédelmi miniszter parancsára lehetett volna igénybe venni. így ez a megkötés (szabályozás) kizárta, hogy esetleg egy megyei első titkár, a megyei Honvédelmi Bizottság vezetőjeként, a megyében kialakult válság- helyzet esetén, intézkedhessen a megyében állomásozó alakulatról. A megkötés kizárta azt is, hogy netán a honvédelmi miniszter valamelyik helyettese 31 HB Határozat. 293
