Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása

Félelmek és remények...

felkészülés helyzetét, mérje fel, milyen intézkedéseket kell tenni és ennek milyen a pénzügyi-anyagi és létszámvonzata [...]”25 A karhatalmi feladat tartalmáról a későbbiekben26 részletesebben is írok. Most röviden annyit, annak lényege - napjainkban csak a rendőrség - a pártállamban a rendőrség, munkásőrség, amennyiben az erőik nem lettek volna elegendők, a katonák is bevonhatók lettek volna erővel történő fellépésre a demonstrál ókkal szemben (a tömeg oszlatása), egyszerűbben fogalmazva, a közrend erőszakos eszközökkel történő helyreállítására. A kifejezést ugyan napjainkban nem használjuk, de úgy vélem, nem kell bizonygatni, rendőri erővel történő tömegoszlatás nem zárható ki ma sem.

(Az 1989. október 23-án kihirdetett Alkotmány szigorú követelményekhez kötötte a honvédség alkalmazását, így az csak Országgyűlés által hirdetett minősített időszakban [szükségállapot, rendkívüli állapot, veszélyhelyzet] lett volna bevethető. Ezzel egyidejűleg a Magyar Honvédség vezérkari főnöke a 024/1990 intézkedésével27 a Magyar Néphadsereg [Honvédség] karhatalmi és fegyveres biztosítási feladatait megszüntette.)

Az 1988. márciusi megbeszélést követően több jelentés is készült a Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága részére - így augusztusban, szeptemberben -, a Belügyminisztérium dolgozott az alternatívákon, míg végül a már kiérlelt anyagot Grósz elnökletével, a Honvédelmi Bizottság 1988. október 14-én ülése tárgyalta.

„Ezekben a hónapokban a politikai vezetők körében még nem érezhető a félelem az esetleges rendszerváltástól, az intézkedéseket annak fényében gondolták át, hogy 1990-ben fontos események következnek: pártkongresszus, választások, mint arra az előterjesztést megvitató augusztus 29-ei belügyminiszteri ülésen Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal államtitkára is utalt.”,28 írja a HB döntéseket értékelve Ólmosi Zoltán.

25 HL MN VIII. 2 1948-1989 f. HB 11. d. 388.ő.e.-AHB 7/388 sz. határozata a közrend, közbiztonság jobb megvalósításához szükséges feladatokról. Továbbiakban: HB határozat.

26 Részletesen bemutatom a karhatalmi feladat tartalmát és irányítását e tanulmány alábbi fejezetében: A Budapesti Forradalmi Készenléti Rendőri Ezred és a Belügyminisztérium.

27 HL KI MH Parancsnokság Titkárság 352/ 03 24 ő. e. Az MN vezérkari főnökének 024/1990 intézkedése a Magyar Néphadsereg karhatalmi és fegyveres biztosítási és feladatainak megszüntetésére.

28 Ólmosi Zoltán: Munkásőrség és rendszerváltás, 1988-1989. Budapest, 2016, Tarsoly Kiadó, 180. Továbbiakban Ólmosi Zoltán: i. m.

291