Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. listázását - „B-listázását”39 - kiterjesztették a tisztikarra is. A B-lista bizottságok közel 5 000 fő olyan tisztet és tábornokot távolítottak el a honvédség állományából, akiket korábban igazoltak.40 1948. január 26-ától a honvédség ügyeinek intézését a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségén (MKP KV) belül megalakított Katonai Osztály végezte. AZ MKP KV az Országos Katonai Konferenciákon hozott határozatok révén gyakorolta politikai befolyását a hadseregre és a benne levő párttagokra. A honvédség „egypárti” irányításának előkészítése érdekében a Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottságának 1948. február 22-én hozott és a IV. Katonai Konferencia (1948. május 8.), majd a - gyakorlatilag a honvédelmi minisztert helyettesítő - Katonai Bizottság (1948. június 29.) jóváhagyásával hozott határozatával megtiltotta a pártok működését, és a honvédségen belül valamennyi pártszervezetet feloszlattak. 2. A Magyar Honvédség/Magyar Néphadsereg pártirányítása a Rákosi-diktatúra időszakában (1948-1956) A Szovjet Kommunista Párt által Moszkvából „kézi vezérléssel” működő - 1948. június 12-én megalakult - Magyar Dolgozók Pártja41 jelentős változást hozott a társadalom életében. A létrejött egypártrendszer immáron lehetővé tette „a párt” vezető szerepének érvényre juttatását. MDP Központi Vezetőség Katonai Osztálya vette át a pártszervezetek nélkül maradt honvédség 39 1946. máj. 1-jén megjelent az 5000/1946. sz. ME rendelet, amely az „államháztartás egyensúlyának érdekében”, a közigazgatás és a Honvédség „megtisztítása”, létszámának további csökkentése érdekében létrehozta a B-lista bizottságokat. B-lista tartalmazta azoknak a személyeknek a névsorát, akik a politikai fordulatok után valamilyen szempontból nemkívánatossá váltak. 1945-1946-ban, a kommunista hatalomátvétel során majdnem 100 ezer ember került B-listára. A tömeges elbocsájtásokat elsősorban a politikai tisztogatás, másodsorban takarékossági szempontok motiválták. A szűrést egy háromtagú bizottság végezte. A vizsgálat során háromféle névsort készítettek: „A” csoportba a megbízhatók, „B” csoportba az elbocsáthatók, de egy éven belül visszavehetők, „C” csoportba pedig a politikailag megbízhatatlanok, a nem visszavehetők tartoztak. 40 Király Béla: Honvédségből néphadsereg. Budapest, 1989, Co-Nexus Print-teR Kft., 109. 41 Első elnöke Szakasits Árpád, a Magyar Köztársaság - Tildy Zoltánt követő - második elnöke a pártfőtitkár-helyettes Marosán György lett. A tényleges hatalom azonban a kommunista Rákosi Mátyás kezében volt. Jelentős szerepe volt a párt irányításában Gerő Ernőnek is. 28
