Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban pártirányítását mindaddig, amíg a kommunista hatalom totális uralma ki nem épül. Ebben Révész Géza nagy szerepet játszott. „A szürke eminenciás biztosította a Kommunista Párt befolyását az újjáéledő honvédség felett. A szovjet tanácsadók megérkezése, tehát 1948 ősze előtt senki sem tett többet a Kommunista Párt hadsereg feletti uralmának növelése érdekében, mint ez a szürke eminenciás: Révész Géza.”42 1948 őszétől, a szovjet tanácsadók első csoportjának megérkezésétől43 megkezdődött a honvédség politikai szerveinek szovjet mintára történő átalakítása. Megalakult az MDP Központi Vezetőségén belül az új Katonai Bizottság, amely a Magyar Honvédség elvi ügyeiben döntött. A Központi Vezetőség katonai végrehajtó szerve a Révész Géza által vezetett Karhatalmi Osztály volt, amely a honvédség működését érintő elvi kérdésekben döntött a Katonai Bizottság44 elvi határozatai alapján. A Magyar Honvédség történelmének korszakváltása gyakorlatilag Veres Péter lemondása után, 1948. december 10-én kezdődött, amikor a Rákosi-korszak meghatározó alakját, a teljhatalmú „négyesfogat” és a szűkebb, ún. „trojka” tagját, a semmilyen katonai képzettséggel nem rendelkező Farkas Mihályt45 a Köztársasági Elnök 6123/1948. számú rendeletével honvédelmi miniszterré nevezték ki. Ekkorra egyértelművé vált, hogy a Magyar Honvédség nem a koalíciós pártok, hanem már csakis a Magyar Dolgozók Pártjának irányítása alatt áll.46 Vagyis megtörtént a kommunista hatalom átvétele az állami és a katonai igazságszolgáltatás, valamint a fegyveres erők felett. 42 Király Béla: Honvédségből néphadsereg. Bp., 1989, Co-Nexus Print-teR Kft., 105-106. 43 A honvédelmi miniszter 1948. október 24-én rendelkezett „A szovjet katonai tanácsadókkal való együttműködésről” (Honvédelmi Miniszter, 39 739. szám. Ein. fü. - 1948). 44 A Katonai Bizottság elnöke Farkas Mihály, tagjai: Révész Géza, Pálffy György, Sólyom László, Illy Gusztáv és Révay Kálmán voltak. 45 Farkas Mihály 1944. november 5-én érkezett Gerő Ernővel, Révai Józseffel és Nagy Imrével Moszkvából Szegedre, ahol megalakították az MKP Központi Vezetőségét. Hatáskörébe tartozott a pártgazdasági, a katonai és a karhatalmi ügyek irányítása és felügyelete. 1945 áprilisától a Pártmunka (később Pártmunkás, Pártépítés) című lap főszerkesztője {Múlt-kor, 2004. július 12. http://mult-kor.hu/cikk.php?id=5834 Letöltés 2016. 12. 21). 46 Az Országgyűlés 1948. december 14-ei, 19. ülésén elhangzott, hogy: „amit a kommunisták akarnak, amit a Magyar Dolgozók Pártja javasol, az népünk gyarapodását, erősítését szolgálja”. [...] „A mi demokráciánk hozzáfogott a szocializmus építéséhez. Ennek a nagy feladatnak már az elején elengedhetetlenül szükséges a szomszédos demokráciák, elsősorban a Szovjetunió eredményes tanulmányozása.” 29