Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Félelmek és remények... A gazdasági rendkívüli intézkedések közé tartozott, többek között a postai forgalom, a hírközlés korlátozása, az állam belföldi pénzügyi kötelezettségei teljesítésének átmeneti korlátozása, szövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályok felfüggesztése stb. Rövid áttekintésemből látható, megvoltak a törvényi keretei annak, ha Grósz Károly miniszterelnökként - mint Romsics Ignác írta, az „1981-es lengyel katonai puccs mintájára” - a szükségállapot bevezetésére törekszik. Ehhez alapesetben - szűkebb korlátozásokat tartalmazó rendkívüli intézkedések bevezetéséhez - a kormánya tagjait és az MSZMP megyei pártbizottságának vezetőit (hiszen ők álltak a megyei HB-k élén) kellett volna megnyernie. A totális - mindent átfogó - szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetéséhez azonban már az Elnöki Tanács döntése kellett volna. Ugyanakkor még mindig kérdés a végrehajtó testületek (rendőrség, munkásőrség, néphadsereg) állományának a viszonya egy ilyen fellépéshez. A következőkben röviden nézzük a fegyveres erők és testületek alkalmazásával kapcsolatos szabályozást. Utaltam rá, a Kádár-rendszerben a kemény diktatúra évei után, az 1970-es évek elején megindult az erőszakszervezetek működésének törvényi szabályozása. E folyamatot vezette be a Minisztertanács Honvédelmi Bizottságának 1971. májusi ülése - melynek tartalmáról a későbbiekben még szólok -, amelyen tisztázták a fegyveres erők és testületek belső rendbiztosító, azaz karhatalmi feladatait. A meghozott döntések eredménye volt az Alkotmány előbbiekben ismertetett módosítása, majd az „1974. évi 17. törvényerejű rendelet az állam és közbiztonságról, és a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény megalkotása (az 1960-ban elfogadott korábbi honvédelmi törvény lényegi módosítása). Az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet értelmében „az állam- és közbiztonság védelmét a Belügyminisztérium szervei látják el.” Mindezt a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény tovább pontosította: „17. § (1) A fegyveres testületek: a rendőrség, munkásőrség és büntetés végrehajtási testület (2) A fegyveres testületek feladatai: a) az állam- és közbiztonság védelme és fenntartása, b) közreműködés a hátország védelmében c) részvétel a polgári feladatok ellátásában, valamint d) a fegyveres erők támogatása feladataik ellátásában [...]” 287
