Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. AHvt. 54. § (2) a következőt tartalmazta „A háború idejére szóló egyes honvédelmi kötelezettségek, illetve rendkívüli intézkedések időlegesen elrendelhetek az állam biztonságát fenyegető veszély idején, továbbá akkor is, ha ez a közrend, közbiztonság védelme vagy elemi csapás elhárítása, illetőleg következményeinek csökkentése érdekében szükséges.” Úgy vélem e törvényi szabályozásban az a figyelemreméltó, hogy rendkívüli intézkedések bevezetését tette lehetővé „az állam biztonságát fenyegető veszély idején, továbbá akkor is, ha ez a közrend, közbiztonság védelme [...] érdekében szükséges”. Nyilván e törvényi szabályozásra hivatkozva, 1988-ban és 1989-ben, egészen az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmány hatálybalépéséig, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács közreműködésével bevezethetők lehettek volna a rendkívüli intézkedések. E következtetésemet megerősítik a további törvényi szabályozások. AHvt. „54. § (3) A rendkívüli intézkedéseket a törvények által hatáskörébe utalt kérdésekben az Elnöki Tanács, illetőleg a Minisztertanács rendeli el. (4) A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján egyes rendkívüli intézkedéseket az irányítása alá tartozó hatáskörben - az illetékes miniszter, továbbá a fővárosi és a megyei honvédelmi bizottság is elrendelhet.” Az előbbiekben röviden áttekintettem a Honvédelmi Bizottság feladatkörét, amelybe - a jegyzőkönyvek tanúsága szerint - lényegében a honvédelemmel, így közvetve az állambiztonsággal, közrendvédelemmel kapcsolatban minden beletartozott. Mindez, a Minisztertanácsi felhatalmazás esetén, széles körű cselekvési lehetőséget adott volna helyi szinten. Ugyancsak lehetősége lett volna a cselekvésre „(4) a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján” meghatározott körben, a két „fajsúlyos” miniszternek, a belügy- és honvédelmi miniszternek. Ez esetben azonban értékelendő a két akkori miniszter- Horváth István, Kárpáti Ferenc - személyisége, viszonya bármilyen erőszakos fellépéshez. A Hvt. XVIII, és XIX. fejezetei tartalmazták az állam és közbiztonság fenntartása érdekében bevezethető rendkívüli intézkedéseket, valamint a gazdaságot érintő rendkívüli intézkedéseket. Ezeket tételesen nem ismertetem. A törvény lehetőséget adott a kijárási tilalom bevezetésére, az utazás korlátozására, a gyűlés és felvonulás megtiltására, az igazságszolgáltatással összefüggő eljárási szabályok módosítására, a rögtönítélő bíráskodásra és a közbiztonsági őrizetbe vételre stb. 286
