Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Félelmek és remények... nem lehetett volna eredményesen felhasználni a szükségállapot (diktatúra) bevezetésére és fenntartására. Úgy vélem, ezt nagyon indokolni nem kell. A Munkásőrség bármilyen „puccsista” fellépését a néphadsereg erői könnyedén megakadályozhatták volna (erre Budapesten volt megfelelő katonai erő, de erről még majd írok). A pártirányítás rövid áttekintése után nézzük a jogi környezetet. A kádári pártállami rendben, az 1956-os forradalom leverését követő kemény diktatúra évei után fokozatosan enyhültek a rendszer béklyói, s az 1970-es években egyre inkább teret nyert az erőszakszervezetek felhasználásának törvényi vagy törvényerejű rendelettel történő szabályozása. Törvényt a pártállamban is az országgyűlés alkotott, de mivel azokban az évtizedekben csak évi két alkalommal (tavasszal és ősszel) pár napig ülésezett, az Elnöki Tanács jogosult volt úgynevezett törvényerejű rendeletet kiadni. 1972-ben alkotmányba foglalták az „állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély” fogalmát,18 amit az Elnöki Tanács állapított meg, hirdethetett volna ki, s ekkor alakult volna meg a Honvédelmi Tanács. Különös módon a rendkívüli intézkedések tartalmi kibontását már nem az alkotmány, hanem a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény (továbbiakban: Hvt.) tartalmazta. A Honvédelmi Tanács alapvető jogait a honvédelmi törvény 9. §-a foglalta össze. Eszerint a megalakuló Honvédelmi Tanács (HT) gyakorolta volna az Elnöki Tanács (ET) és a Minisztertanács (a kormány) jogait. Megalakulás előtt az Elnöki Tanács állapította volna meg a HT összetételét, elnökét és titkárát. Itt egy megjegyzés indokolt. Az Elnöki Tanács 17 tagú kollektív államfői testület volt, s tagjai között volt az MSZMP főtitkára, Kádár János is. (Grósz Károlyt 1988 májusában választották meg az MSZMP főtitkárának, de már nem lett az Elnöki Tanács tagja, Kádár János viszont tag maradt.) így egyértelmű, a megalakuló Honvédelmi Tanács elnöke az egyeduralkodó párt első embere lett volna. A Hvt. 9. § (4) értelmében a Honvédelmi Tanács elnöke egyben a fegyveres erők és testületek főparancsnoka pozíciót is betöltötte volna. A kör itt tehát bezárult, látható, a pártállami modellben egy valós katonai diktatúra vagy szükségállapot bevezetése hogyan működhetett volna. Az állam biztonságát súlyosan veszélyeztető helyzet alapesetben háború időszakára vonatkozott, de a Hvt. XVII. „A rendkívüli intézkedésekre vonatkozó általános rendelkezések” fejezete további cselekvésre adott lehetőséget. (Az 1971. évi honvédelmi törvény e fejezete dokumentumként mellékelve.) 18 1972. évi I. törvény. 285
