Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. A HB-nak a fővárosban és minden megyében voltak szervei, a megyei (fővárosi) HB-k. Ezek ismeretében tapintható ki igazán a párt és állami irányítás összefonódása. A Honvédelmi Bizottságok feladatait a következőképpen határozták meg: „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kihirdetett rendkívüli állapot kihirdetését követően a fővárosi és megyei Honvédelmi Bizottság (továbbiakban bizottság) veszi át a területére illetékes valamennyi párt, állami szerv, társadalmi szervezet és szövetkezet (továbbiakban szervek) irányítását.”17 A megyei (fővárosi) HB-k békében a Minisztertanács Honvédelmi Bizottságának, a rendkívüli állapot kihirdetését követően pedig a megalakuló Honvédelmi Tanácsnak (HT) a helyi irányító szervei voltak. A megyei (fővárosi) Honvédelmi Bizottság élén az MSZMP megyei (fővárosi) első titkára állt. A testület titkára a megyei (fővárosi) pártbizottság Adminisztratív Osztály vezetője volt, míg a tagjai közé tartozott a párt megyei (fővárosi) titkára, a megyei (fővárosi) tanács elnöke, a megyei (fővárosi) rendőrkapitány, a megyei (fővárosi) munkásőrség parancsnoka, a megyei (fővárosi) hadkiegészítési parancsnokság parancsnoka stb. Úgy vélem, a HB-k feladatainak és tagjainak ismeretében máris előbbre vagyunk, ha tisztázni akarjuk, hogyan zajlott volna a szükségállapot (rendkívüli állapot) vagy a katonai diktatúra bevezetése. A megvalósításban kulcsszerepe lett volna a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a kormánynak és a megyei (fővárosi) Honvédelmi Bizottságoknak. Miért? Önmagában Grósz Károly - 1988 novemberétől, miután távozott a kormány éléről -, mint az MSZMP főtitkára, nem rendelhetett volna el semmit, egyrészt közvetlen hatáskör hiányában, másrészt ügyelnie kellett a törvényesség látszatára. így szüksége lett volna a választott szervek (Elnöki Tanács) és állami szervek (kormány) közreműködésére. Ugyanakkor arra is rá kell mutatni, a fegyveres erők és testületek irányítási rendjéből kilógott a Munkásőrség irányítása, amely közvetlen a párt (MSZMP) alárendeltségbe tartozott 1989 májusáig (a testület közvetlen irányítását a KB Párt és Tömegszervezetek osztálya végezte), amikor a miniszterelnök (Németh Miklós) átvette az irányítását. A Munkásőrséget azonban a kormány (a néphadsereg) hallgatólagos vagy tevőleges közreműködése nélkül 17 HL MN VIII. 2. 1948-1989 F. HB 5. d. (a Minisztertanács - H. I.) A Honvédelmi B izott- ság 4/220/1971. számú határozata - a fővárosi és megyei Honvédelmi Bizottságok „M” ügyrendjéről és végrehajtási utasításáról. 284
