Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
III. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A „fehérterror” vizionálása, avagy felkészülés az állampárt átmentésére?
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. világosan, hogy a fiatal katonanemzedék ez irányú felkészítése miben nyilvánuljon meg.56 Visszatekintve a rendszerváltoztatás éveire, a múlt történéseire, utólag — a fentebb emlegetettek szerint - felelősség nélkül ki lehetett mondani, hogy „a békés átmenetet nem fenyegette semmi”. A fenyegetés érzete azonban valójában fennállt, de a fenyegetést nem követte az erődemonstráció vagy az erők alkalmazása. S ez a fenyegetettség nem a honvédség részéről mutatkozott, hanem a Munkásőrség és a rendőri karhatalmi erőktől. Alkalmazásukra azonban nem került sor, ami - véleményem szerint - nem a pártállami vezetésnek köszönhető. Miért? Mert az események gyors lefolyása, az ellenzéki erők reakciói és a haladó erők rövid időn belüli túlsúlyba jutása, határozott tevékenysége és a diktatórikus szocializmus alapjainak rövid időn belül történő felszámolása, a pártállam és vezető pártja politikai stabilitásának megbontása, valamint a nemzetközi közvélemény várható reakciója57 - a változások előrehaladott ál56 A szovjet mintájú államberendezkedés kiépítésének egyik alapvető lépéseként 1948 nyarán egyesült a két munkáspárt, megalakult a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), felszámolták a többpártrendszert. A többpártrendszer és a koalíciós kormányzás véget ért. Az 1949 elején megalakult - a szétvert pártok és maradványainak gyűjtőhelyéül - Magyar Függetlenségi Népfront feladata lett az egypártrendszer keretei közötti választások lebonyolítása. Az 1949. május 15-én megejtett választásokon a megválasztott képviselők 71%-a az új párt soraiból került ki. Fejti György 1989. február 19-ei „Gondolatok a politikai rendszer reformjáról, a hatalomgyakorlás megosztásáról” című okfejtésében azzal riogatott, hogy „az MSZMP kisebbségbe kerülése - megfelelő kormányképes politikai erő hiányában, valamint a rendszerváltás veszélye miatt - egészen biztosan súlyos politikai válságot, sőt polgárháborúval fenyegető helyzetet teremtene”. Ezért az 1990-es választásokon olyan „választási technikát” javasolt, hogy „az együttműködésre kész politikai formációkkal közösen, a feltételezett erőviszonyok alapján, megállapodásos alapon, osszák el a képviselői mandátumokat. Ebben a helyzetben Kárpáti az MSZMP melletti voksolásra buzdította a Magyar Néphadsereg állományát annak érdekében, hogy megnyerjék a választásokat, és többségbe kerülve az Országgyűlésben kormányalakító tényezővé váljanak. 57 „A kormány hivatalba lépésekor a Nemzeti Megújhodás programjának irányelveiben leszögezte, hogy a szabadság, a nép, a gazdasági fordulat kormánya, európai kormány kíván lenni. Célja olyan teljes fordulat végrehajtása, amely megállítja a nemzet további süllyedését az általános, minden téren megmutatkozó válságba, és kivezeti abból az országot. Ez minden polgártól áldozatot, erőfeszítést kíván, de végrehajtható. Ehhez a nehéz feladathoz nagyon szerencsés a történelmi pillanat. Céljaink, törekvéseink hosszú évszázadok óta először megegyeznek a világ meghatározó politikai és gazdasági hatalmainak általános céljaival is.” A nemzeti megújhodás programja. A köztársaság első három éve. Budapest, 1990. szeptember, 9. o. 242
