Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
III. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A „fehérterror” vizionálása, avagy felkészülés az állampárt átmentésére?
A „fehérterror” vizionálása, avagy felkészülés az állampárt átmentésére? lapota miatt - már nem tette lehetővé, hogy a fegyveres erőszak eszközével fojtsák el a demokratikus erőket. Maga Kárpáti vezérezredes is megjegyezte az 1989. április 25-ei KT ülésen, hogy „olyan ütemű ez a változás, hogy az emberek nehezen tudják ezt követni”.58 Igen! Ki lehet mondani: gyors és békés átmenet volt, de nem a fenyegetettség érzése nélkül! Elképzelhető-e, hogy a felső párt-, állami és politikai körökben otthonosan mozgó,jó elvtársi kapcsolatokat ápoló, a hadsereg erejével egyébként is hivalkodó miniszter, még ha tudott vagy sejtett is volna ilyen előkészületekről, a pánik megelőzése és párttársai torzszülött elgondolásainak homályba tartása - és saját politikai egzisztenciájának megőrzése - végett inkább a hallgatást választotta? Egy „ködöt oszlató” színrelépésével a későbbiek folyamán sem kívánta megzavarni hosszú politikai pályafutását magas állami kitüntetéssel is majdan elismert nyugdíjas életét? Mert hogy valami készülődés volt, az nem vitatható, hiszen a közvélemény és a média azóta is élénk érdeklődést tanúsít az események hátterében levő igazságok feltárására az előzőekben idézett megnyilatkozások és események kapcsán, és talán nem is alaptalanul. Arról nem is beszélve, hogy a karhatalmi erők felállítását elrendelő Honvédelmi Bizottsági üléseken Grósz Károly elnök és a HB-tagok (Berecz Frigyes, dr. Horváth István, Varga Péter, Borbély Sándor, Madarasi Attila, dr. Hoós János, Pacsek József) mellett maga Kárpáti Ferenc is részt vett, és át kellett látnia, hogy milyen készülődés folyik. Ha valóban fennállott volna olyan helyzet, hogy erőszakos és alkotmány- ellenes beavatkozásra került volna sor, vajon milyen erőkre és támogatókra számíthatott volna a párt vezetése? Életszerűnek tűnik, hogy elsősorban a rendőrség, majd a Munkásőrség59 alkalmazása jöhetett volna számításba, amennyiben alkalmazásukra pártdöntés született volna. Rendkívüli állapot bevezetése esetén a kiképzett és felkészített, a párt közvetlen irányítása alatt álló félkatonai szervezet, a Munkásőrség, az előre kidolgozott és naprakész tervei alapján alkalmazható volt a „belső rend és 58 Jegyzőkönyv az 1989. április 25-én megtartott, kibővített KT ülésről, 4. o. HL MN 1988 HMTVIII.2 119. d. 59 A Munkásőrség egyik alapvető feladata volt a népköztársaság állami és társadalmi rendjét veszélyeztető, illetve a néphatalom megdöntésére irányuló ellenséges tevékenység megakadályozása, elfojtása. 243
