Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Egy minta-Magyarországot szervezni idebent”
Forrás vidék Szeredi Pál milliós-kétmilliós kisebbség könnyen az ellenpárt oldalára billentheti a kormányzás mérlegét”100 - vetítette előre annak veszélyét, hogy a hazug politika tömeges politikai lázadáshoz vezethet. A szocialista rendszer ugyanilyen súlyos tévedésének ábrázolta Csoóri a magántulajdon megszüntetését, mert a magántulajdontól megfosztott egyén, elveszítve gazdasági támasztékát, pajzsát, tökéletesen elveszett állampolgárrá változott. Ide-oda lökhető alkalmazottá. A szocializmus gyakorlata harmadik bűnének a kisebbséget lelkileg, nyelvileg, morálisan védő egyházak megroppantását tekintette. Csoóri nem a közösségi állam eszménye ellen lázadt fel, csak az ellen a torz gyakorlat ellen, amely a túlzottan gyors ipar- és városfejlesztéssel, az ezzel együtt járó munkaerő-mozgatás kényszerével a kisebbségeket, a nemzetiségi vidékeken élőket sújtotta legjobban. A nemzeti demokraták megváltozott felfogásának bizonyítéka, hogy a Csoóri elleni eljárásokat nem tartották titokban, hanem az egyes hivatalos fórumokon is felléptek ellene. Az írószövetségben többször is tárgyalták az ügyet, értelmiségiek tucatjai juttattak el levelet a párt és a kormányzat illetékeseinek, a központi lapok szerkesztőségeinek. A kávéházi beszélgetéseken elhangzottak átkerültek a lapok, folyóiratok hasábjaira. Erősödött az az igény, hogy nemcsak levelezni, kérelmeket megfogalmazni, hanem lépni is kell. Csurka István az írószövetségben bejelentette kilépési szándékát, és az ezt indokoló nyilatkozatában így fogalmazott: Beszélgetési, csevegési téma lett a népesség tragikus fogyása, de felelős és esetleg megmentő gondolatok kifejtésére nincs tér. Ugyanígy társalgási téma lett a határainkon kívül élő magyarság helyzete. Mégpedig annak elismerésével és hangoztatásával, hogy ez a hárommillió ember végóráit éli. Tudomásul vettük, menjünk tovább, térjünk más tárgyra. A hatalom képviselőivel folytatott tárgyalások, megbeszélések hangvétele is megváltozott. Az a partner, aki mást mond, mint amit tesz, aki ígérget, de a döntéseket elodázza, elvesztette hitelét a nemzetiek szemében. Egy 1983. október végén Kiss Ferenc és Knopp András közötti találkozót megörökítő párbeszéd hűen visszaadja ennek az erőfelmérésnek a sokszínűségét. Knopp a pártapparátus vezetője, Kiss Ferenc a nemzetiek egyik legmarkánsabb, a háttérben számtalan ügyet elintéző szereplője. Kiss naplója szerint Knopp felvetette, mintegy mellékesen, hogy Aczél szereti 100 Csoóri Sándor: Kapaszkodás a megmaradásért. In: Duray Miklós: Kutyaszorító. Önéletrajz és beszélgetések önmagámmal. New York, Püski, 1983,7-20. 74
