Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Kávássy János Előd: Álomföld
Álomföld későbbi, 1985-ös, az Alföldben megjelent tanulmányából idézek: A Németh László-i gondolatrendszer rekonstrukciójához csak úgy kerülhetünk közelebb, ha egyszerre folyik a világkép egészének föltárása (beleértve természetesen a szépirodalmi szövegeket is) és az egyes elemek-alkotórészek külön vizsgálata, újra és újra szembesítve a részeket az egésszel. A választott kérdéskör: Németh László Kelet-Európa-felfogása. Nem véletlenül írtuk dolgozatunk fölé az írótól származó metaforikus címet [Tejtestvérek - KJE]. Bármennyire egy tömbnek látszik is esszéiben és publicisztikájában a kelet-európai vagy kelet-közép-európai tájékozódás, első szemrevételekor kiderül, hogy olyan problémakörről van szó, amelyet semmiképpen nem tekinthetünk homogénnek. Röviden és pontosan tnegneveznünk több okból is nehéz. A kelet-európai problematika ugyanis nemcsak többrétegű jelenség írónk gondolatrendszerében (hiszen következménye, része kultúrkritikai fölfogásának, része politikai ideológiájának és gyakorlati művelődéspolitikájának), hanem szorosan kapcsolódik e gondolatrendszer legfontosabb, centrális kérdéseihez, ahhoz tehát, hogy miben látja a magyar kultúra sajátos vonásait, hogy milyennek szeretné látni a magyar nép, kultúra és irodalom jövőjét. A „tejtestvérek” szóképével jelzett kérdéskör sokfelé ágazik: a kul- túrmorfológiai régiók mibenlététől a nemzetfogalomig, a magyar irodalom összehasonlító szemléletétől a szomszéd népekhez való közeledés szorgalmazásáig. [...] Továbbá arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a közös sajátosságokkal bíró kulturális-történeti régió határai sem azonosak mindig fejtegetéseiben, így eleinte (a Tanú395 éveiben) Közép-Európáról és Kelet- Köz.ép-Európáiról vagy a kis népek övéről beszél, később viszont (a harmincas és negyvenes évek fordulóján) Kelet-Európáról. 1932-ben még Németországot is Közép-Európa részének tekinti, 1933 után - bizonyára nem függetlenül a politikai változásoktól - a német és az orosz kultúra közé eső 395 A Tanú 1932-től Németh László folyóirata volt. A Nyugatból kivonulva egyedül írta és részben anyagilag is egyedül tartotta életben a „kor-összegezést vállaló” folyóiratát. Németh ezen éveiben már egyszerre részese és programadója a népi írók mozgalmának. 1934 és 1935-ben az Új Szellemi Front eszmecseréjében Németh is fölszólalt, s a Gömbös-kormány iránti bizalomból elfogadta a Rádió irodalmi osztályának vezetését (a Választ is ezekben a hónapokban alapította Gulyás Pállal). A kormányzati politikából és ígéretekből hamarosan kiábrándult/kiábrándított Németh László hamarosan visszavonult a közélettől, s 1936-ban a Tanú is megszűnt, http://mek.oszk.hu/02200/02228/ html/06/263 .html A magyar irodalom története VI. A magyar irodalomtörténete 1919-től napjainkig. Szerk. Szabolcsi Miklós. Budapest, Akadémiai, 1966,506-510. 179
