Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Kávássy János Előd: Álomföld
Forrásvidék Kávássy János Előd területeket (Köztes-Európa) tartja egy régiónak, a negyvenes évek elején használt Kelet-Európa-fogalom olyan kulturális tartományt (kiterjedésében az Éráiig) jelent, amelynek fejlődése eltér a nyugat-európaitól, bizonyos mértékig szemben áll vele. [... ] Nem őfedezte föl a magyarság és a szomszédos népek (azaz részben a korábban velünk együtt élő nemzetiségek) kölcsönös egymásrautaltságát, a szomszédok kultúrája iránti tájékozódás szükségességét. Az előbbi vonatkozásban elég, ha Kazinczy Ferencre, Wesselényi Miklósra, Széchenyi Istvánra és Kemény Zsigmondra utalunk, az utóbbi viszonylatban pedig a szomszédos népek irodalmát népszerűsítő Toldy Ferencre, Kazinczy Gáborra és Zilahy Károlyra, csak néhány nevet említve a múlt századból. Kortársai, közvetlen elődei közül pedig a magyar kulturális élet olyan meghatározó alakjait említhetjük, mint Ady Endrét, Szabó Dezsőt és Bartók Bélát. Létezett tehát ilyen hagyomány, bár nem volt mindig folyamatos, és a termékeny fölismeréseket nem dolgozta föl a szellemi élet, nem lett belőlük gyakorlati program. Németh Lászlót egy tájékozódási irány újabb fontos láncszemének tekinthetjük, aki a harmincas évek elején, majd az évtized végén újrafogalmazta, lényeges új mozzanatokkal egészítette ki a magyarság és a szomszéd népek sorsközösségének problémakörét. A Trianon következményeivel vívódó nemzedéknek szembe kellett néznie azzal, hogy a politikai szembenállás élezése szomszédainkkal a nemzeti célok szemszögéből sem föltétlenül hasznos, s hogy a bennünket egymással szembefordító érdekeknél erősebbek lehetnek a közös érdekek. E dilemmák következetes végiggondolásában, módszeres föltárásában Németh László a legmesszebbre jutók közé tartozott a két világháború közötti korszakban. [...] 0 a magyar kultúra helyét és sajátosságait keresve jutott el ahhoz a felismeréshez, hogy kultúrmorfológiai szempontból a kelet-közép-európai kis népek övezete sajátos jegyekkel bíró, jól elkülöníthető régiója Európának. Nem talált kielégítő magyarázatot a nyugat-európai fejlődéssel való összehasonlításban a magyar kultúra néhány alapvető alkattani sajátosságára. Gondolatmenetének a váza röviden így foglalható össze: a nyugati fejlődéshez képest irodalmunk, kultúránk útját megkésettség és többszöri megszakí- tottság jellemzi, bizonyos fokú csonkaság és diszharmónia; további sajátossága; hogy a magyar irodalom nem elégedhetett meg az esztétikai és szórakoztató szerep vállalásával, közösségi gondokat kellett megszólaltatnia. Ezek a fejlődési sajátosságok pedig, ismeri föl, egyaránt jellemzik a Balti-tengertől az Adriáig és Fekete-tengerig húzódó térség népeinek irodalmát. Németh László érvelése a közös - párhuzamos szálakon futó 180
